Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 12. szám - A teljes munkahozadékhoz való jog

Munkásügyi Szemle 383 Kor szerint csoportosítva a rokkantnak nyilvánított egyének a következő arányszámokat adják: Rokkantsági okok 20-24 25—29 | 30-34 , 35-39 40—44 45-49 éves korban Légzőszervek betegségei | férfi nő 59 56 54 48 42 30 33 30 26 13 28 20 Idegbetegségek - j férfi nő 11 14 21 24 29 30 34 27 28 31 27 24 Az öt főok összesen j férfinő 93 91 90 92 88 82 87 73 72 65 77 70 Rokkantsági okok 50-54 55—59 60-64 55-69 70 és ezen felül általánosságban Rokkantsági okok éves korban 70 és ezen felül általánosságban Légzőszervek betegségei j férfi— — nő — ... 26 13 21 9 19 12 17 11 15 13 28 19 Idegbetegségek — j férfi nő 20 26 20 19 14 12 8 9 4 4 20 19 Az öt főok összesen j férfi nő 75 71 77 70 76 69 70 88 62 52 78 72 Ezekből a számokból először is kiviláglik a tüdőbajoknak óriási jelentősége a rokkantság okai között. Megerősítik ezt azok az adatok, amelyeket a textilmunkások szövetsége az 1910. évben elhalt tagjainak halálokairól és az elhaltak koráról tesz közzé. Lakásügyi hivatal Charlottenburgban. F. évi március elején kezdte meg működését a charlottenburgi lakásügyi hivatal. Az új hivatal tevékenysége a következő négy körre terjed ki: lakáshyqiene, lakáskimutatás, lakásstatisztika és lakásról való gondoskodás. A lakáshygiene célja az egészségi, erkölcsi vagymás szempontokból kifogásalá eső lakásviszonyok megszüntetése. Ezt a hivatal lakásfelügyelettel akarja megoldani. A lakásfelügyelet kiterjed az összes kislakásokra (2 szoba és mellékhelyiségek és ennél kisebb lakások), minden lakásra, amelyben kiadó ágyak vannak, továbbá a munkaadók vagy az uraságok házában lakó munkásokra, kereskedelmi és ipari alkalmazottakra, tanoncokra és cselédekre. Ennek keresztülvitelére a város két lakásfelügyelőt nevezett ki, akiknek száma a jövőben szaporíttatni fog. Ezek két segédhivatalnok segítségével a város összes kislakásait rendszeresen meg fogják tekinteni és meg fogják vizsgálni, vájjon megfelelnek-e a város által egészségügyi, építészeti, erkölcsi és egyéb szempontokból felállított szabályoknak. Ebben a szabályzatban fel van állítva egy rendes lakásra vonatkozó követelményeknek minimuma. Első sorban is a levegőre és világosságra vonatkozó egészségügyi szabályok vannak felsorolva, azután a lakás szárazságára vonatkozók, a szabályzat megszabja a szobák területének és levegőtartalmának a benne lakók számához való viszonyát, meghatározza a szükséges vizelvezetőkászülékeket és árnyékszékeket. Gondoskodik arról, hogy a lakóhelyiségek különösen a hálószobák ne legyenek túlzsúfolva, hogy a különböző nemű személyek el legyenek választva, intézkedéseket tartalmaz a tisztátalanság, nedvesség, rossz levegő és a célnak meg nem felelő használat ellen. Hogy a felülvizsgálatot rendszeresen keresztülvihessák, a várost lakásfelügyeleti szempontból két kerületre osztották. Mindegyik kerületnek lakásügyi bizottsága van, amelyek a lakásügyi deputációnak segítségére vannak. A lakásügyi hivatal lakáskimutatást vezet. Minden kétszobás vagy ennél kisebb lakás birtokosa köteles a felmondást a lakásügyi hivatalnak 3 nap alatt bejelenteni. Ugyanígy bejelentési kötelezettség alá esik a lakás újból való bérbeadása is. A lakásfelügyelettel és lakáskimutatással kapcsolatban van a lakásstatisztika. A statisztika anyagát a felügyelet alkalmával tett megfigyelések és a kimutatás adatai képezik, amelyeket megfelelő íveken gyűjtenek össze. Ha a statisztika azt mutatná, hogy kislakásokban rendkívüli hiány van,