Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 12. szám - A teljes munkahozadékhoz való jog

378 Munkásügyi Szemle detés időtartama alatt is kétségtelen, az esetleges baleset pedig a gépgyári üzem érdekében s a gépgyár rendeletéből végzett munka közben történvén, az 1907 : XIX. t.-cikk 9. §-a szerint az e törvény nyújtotta kártalanításra alapot ad. Ha az a másik üzem, amelyhez a gépész kiküldetést nyert, az 1907. évi XIX. t.-c. 3. §-a értelmében baleset esetére való biztosítási kötelezettséggel járó ipari üzem, akkor tárgytalan a javaslatunk. A m. kir. állami munkásbiztosítást hivatal jelentését a kereskedelemügyi miniszter a napokban mutatta be a képviselőháznak. Szól ez a jelentés a munkásbiztosító pénztárak 1907. és 1908. évi működéséről. A 160 oldalra terjedő kötet bevezetésében röviden összefoglalja az 1907: XIX. t.-cikk: életbeléptetésére vonatkozó intézkedéseket, azután statisztikai adatokat közöl a betegség esetére biztosított tagok számáról s a tagok taglétszám hullámzásáról. Majd rátér a pénztári tagok betegségi statisztikájára és ismerteti a pénztárak működésének pénzügyi eredményeit. A táblázatos kimutatások között megtaláljuk a járulék-bevételeket az összes bevételekhez viszonyított százalékokban, majd pedig a segélyezési és igazgatási kiadásokat a tagjárulékok arányában kiszámítva. A járulékbevételek, úgyszintén a segélyezési és igazgatási kiadások egy-egy tagra eső quótákban is ki vannak mutatva. A pénztárak főbb adatai törvényhatóságok szerint, továbbá a pénztárak igazgatási és kezelési alkalmazottainak és orvosainak létszámáról is megemlékezik: az évi jelentés, míg végül a pénztárak vagyonmérlegét mutatja be 1908. év december hó 31-iki állapot szerint. A statisztikai adatok 1907. és 1908. év szerint külön vannak csoportosítva. E statisztikát a Munkásügyi Szemle f. évi 8. és 9. számában már ismertette. Balesetbiztosítási statisztika természetesen nincs, mert a hivatal jelentése erre nem terjeszkedett ki, okul hozván fel, hogy a balesetbiztosítás állapotáról összefoglalásra alkalmas statisztikai adatoknak még nincsen birtokában. Ezt a hiányt a legközelebbi évi jelentés lesz hivatva pótolni. A statisztikai adatok szakszerűen vannak csoportosítva s hogy mindenben nem elégítenek ki, annak a hiányos adatszolgáltatás az oka. Kár, hogy a jelentés nem emlékezik meg, a hivatalnak mint legfelső felügyeleti hatóságnak e minőségében kifejtett munkásságáról, pedig a közvéleményt ez idő szerint ez sokkal jobban érdekli, mint a leggondosabb statisztika. Az országos pénztár elnöksége legutóbbi ülésein elhatározta, hogy körrendeletet ad ki arra nézve, hogy a munkaadók járulékaikat hetenként fizessék és a munkaadóknak megküldött kimutatás egyszersmind kimutatásul szolgáljon a végrehajtás céljára. A lugosi pénztár ügyében, melyről már megemlékeztünk, a városi tanácshoz, a vármegye alispánjához és főispánjához fordul, hogy tegyék lehetetlenné azt, hogy a rendőrkapitány a pénztárt vezesse. Kimondotta az elnökség, hogy a családtag segélyezési igényének időtartama a családfőétől függetlenül számítandó. Bemutatásra került a pénztár közgyűlésének az ipari betegségek kártalanítására vonatkozó határozata alapján azon ipari betegségek összeállítása, melyeket a pénztár kártalanít. A nyugdíjalap nevében köriratot ad ki a helyi szervekhez, melyekben a pénztári szállításoknál a nyugdíjalap javára bizonyos százalék kikötését ajánlja a pénztárak figyelmébe. A fürdő és szanatóriumi gyógykezelést igénylő betegek ellátása tárgyában az állami munkásbiztosítási hivatal 1911. június 20-án az országos pénztárhoz rendeletet intézett, melyben az országos pénztárnak 1911. június 1-én 30.597. és 1911. június 7-én 33.228. szám alatt kiadott köriratait megsemmisítette. Az állami hivatal rendeletében azt az álláspontot juttatta kifejezésre, hogy a hivatal 3.941/911. számú leiratában foglalt azon előzetes kijelentés, hogy — amenynyiben a kívánt kiegészítések megtörténnek — úgy a hivatalnak vagyonfelügyeleti szempontból nem lesz észrevétele az ellen, hogy az országos pénztár a szóban forgó szerződések alapján gondoskodjék a gyógyellátásról, jóváhagyásnak nem tekintendő. Jóváhagyás előtt pedig közgyűlési határozat nem hajtható végre. Erdőbirtokosok tüzifatermelésének biztosítási kötelezettsége. Az erdőbirtokosok biztosítási kötelezettségéhez nyújtott adalékot az állami hivatal 1911. június 2-án kelt 6.565/911. számú határozata, mely kimondotta, hogy az erdőbirtokosoknak kézi erővel saját használatra történő tüzifatermelése biztosítási