Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 11. szám - A gyermekmunka statisztikájának a kérdése

Munkásügyi Szemle 347 Az iparfelügyelő kezét az iparfejlesztés nevében megkötni, megbénítani, elavult, rövidlátó álláspont, mely a modern kormányzati elvekkel össze nem egyeztethető. Fölösleges terheket ró a társadalomra. Megkárosítja az iparűző munkaadót és munkavevőjét, mert elmulasztja elhárítani útjokból a fenyegető akadályt, mely termelőerejük érvényesítésében őket korlátozni fogja. Mélyen sérti tehát a valódi iparfejlesztési érdekeket. VT A gyermekmunka statisztikájának a kérdése. A Törvényes Munkásvédelem Magyarországi Egyesülete a gyermekmunka kérdésével behatóan óhajtván foglalkozni, legelőször is a kérdés alapos megismeréséhez szükséges statisztikai anyag beszerzésének a mikéntjét vitatta meg május hó 27-én tartott ülésén. Az előadmányt Bud János miniszteri s-titkár készítette, ki behatóan ismertette mindenekelőtt az idevágó külföldi adatokat, sőt a gyermekmunka szabályozására vonatkozó irányelvekre is kitért. Az előadmányból kitűnik, hogy a gyermekmunkára vonatkozólag nemcsak Magyarország nélkülözi a kimerítő statisztikai tájékoztatást, hanem nem egy előkelő ipari állam is, épen azért, mert itt a statisztikai felvételnek nagy nehézségekkel keli küzdenie. Mégis az előadó talált egy módot, melytől reméli, hogy elég megbízható adatokat fog szolgáltatni. Az 1907. évben ugyanis a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 2085. eln. sz. rendeletével, illetőleg az ezen rendelettel kiadott utasításával előírta, hogy minden iskolai év elején az iskolai beiratások utolsó napjától számított hét hét alatt az iskolába be nem iratkozott tankötelesek, az iparos és kereskedőtanonczok azonban korukra való tekintet nélkül és akár van a községben (városban) tanoncziskola, akár nincs, mint tankötelesek összeirandók. Ehhez az összeíráshoz kívánja Bud János a gyermekmunka statisztikájára vonatkozó felvételt kapcsolni, mert nagyobb nehézségek nélkül véli ezen összeírással kapcsolatban az adatgyűjtést eiérhetőnek. A keresztülvitel olykép volna eszközlendő, hogy a tanítók köteleztetnének az iskolába járó gyermekek által végzett gazdasági jellegű munkára vonatkozó adatszolgáltatásra, az iskolába nem járó tankötelesekre nézve pedig a községi elöljáróságok teljesítenék a felvételt. Az iskolába járók és az iskolába nem járó tankötelesek részére külön-külön kérdőív volna megállapítandó. Mindkét kérdőív részletesen tudakolná a gyermekek által végzett munka faját és körülményeit, lehetőleg a gyermek bérét is. Az értekezleten megjelentek mind igen helyeselték azt az irányt, melyben az előadó a megoldást keresi és különösen kiemelendő, hogy az egyesület meghívására megjelent Körösi Henrik, kir. tanfelügyelő, mint az oktatásügy tapasztalt férfia lényegileg ugyancsak helyeselte a gyermekmunka statisztikájára vonatkozó adatgyűjtésnek a fenti összeírással kapcsolatban való eszközlését. Úgy Körösinek azonban, mint Vargha Gyulának a Központi Statisztikai Hivatal igazgatójának aggályai vannak abban a tekintetben, megbízhatók lesznek-e az így gyűjtött adatok. Körösi Henrik e tekintetben főkép attól fél, hogy kivált a tanítók túlterheltsége statisztikai adatgyűjtéssel veszélyeztetni fogja az adatok megbízhatóságát, míg Vargha Gyula tett tapasztalataira utal, melyeknél fogva a tanítóság részéről szolgáltatott adatok nem találtattak több esetben megbízhatóknak. Minthogy pedig az egész értekezlet egyetértett abban, hogy ha az adatgyűjtés nem eszközöltetik megfelelő gonddal, akkor az adatok csak félrevezetnek és tévedések forrásai lehetnek, egyhangúlag elfogadta az értekezlet Vargha Gyula indítványát, melynek értelmében az előadó által javasolt felvételi mód mellett foglal az egyesület állást, hogy azonban felesleges munka ne végeztessék, mindenekelőtt az ország egyes jellegzetes vidékein próbafelvételek eszközlését fogja illetékes helyen kérelmezni. Ennek az eredményéhez képest, ha ez kedvező lesz, azután esetleg a jelzett módszer alapján az egész országra kiterjedő felvétel eszközlése iránt fogja a kezdeményező lépéseket megtenni. A kérdőív kidolgozására és a körzetek megállapítására Vargha Gyula és Bud János nyertek megbízást, kik jelentésüket lehetőleg még június végén vagy július hó elején beterjesztik, hogy a próbafelvétel még az őszszel megtörténhessék. Az értekezleten beható vita volt, különösen azon kérdés körül, hogy a tervezett felvétel a mezőgazdaságra is kiterjedjen-e, avagy csupán az iparra szorítkozzék. Vargha Gyula utóbbi javaslatával szemben Ferenczi Imre, Heller Farkas és Pap Dezső nyomatékosan állást foglaltak a mellett, hogy az adatgyűjtés az összes foglalkozásokra egyaránt kiterjedjen, egyrészt azért, mert a felvételnek az iparra szorítása a határvonal megállapítása folytán csak nehezítené