Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 1. szám - Alaki kártalanítási jogunk továbbfejlesztésének iránya

Munkásügyi Szemle 17 lításáig ugyanazon pénztárnak és elsőfokú jogorvoslat esetén ugyanazon vál. bíróságnak hatáskörébe utaltassék. Az e célból megvalósítandó szervezeti reform egyik módja: az összes ügyeknek az országos pénztárhoz utalása a gyakorlatban kivihetetlen. Marad a másik mód: a kártalanítási ügyek mérsékelt decentrálizációja. Ez alatt azt értem, hogy hazánk minden nagyobb forgalmú és kereskedelmi emporiumában a kerületi pénztárak olyan színvonalra emelendők, hogy azok a munkásbiztosítási jog szellemének és korszerű követelményeinek megfelelő ügykezelésre alkalmasak és képesek legyenek.1) E szervezeti reform mellett következő érveket hozhatom fel: Nézzük előbb a kérdés elvi oldalát. A munkásbiztosítás egyik alapeszméje: az önkormányzat, vagyis az ügyeknek a biztosítás terheit viselő érdekeltség lehető tágkörű bevonásával való intézése. Már most kérdem, hogy a kártalanítási ügyekben való határozathozatal tekintetében a túltengésig kifejlődött központosítás megfelel-e ennek az eszmének. Nem inkább az autonómiának meghamisítása-e az az eljárás, hogy a kártalanítási ügyek sablonszerű előkészítés után százával terjeszttetnek a csak havonkint egybeülő, más fontos ügyekkel is túlterhelt s így a baleseti ügyeknek csak regisztrálására képes országos pénztári igazgatóság elé ? Ahelyett, hogy minden egyes pénztárnak e célból megfelelőleg szervezendő járadékmegállapító bizottsága a körzetében előfordult balesetekből származtatott igényeket esetenkint venné gondos tárgyalás alá.2) Ilyen eljárással oszlanék meg a járadékmegállapító hatáskör a legigazságosabb és legdemokratikusabb alapon az arra hivatott érdekeltség között. Vagy éppen csak budapesti munkaadók és munkások volnának az autonómia gyakorlásának letéteményesei? Az átszervezendő kerületi pénztárakat nemcsak megfelelően begyakorlott tisztviselői karral, de szakszerűleg kiképzett orvostestületekkel, jól felszerelt rendelő-intézetekkel és kórházakkal is el kellene látni. Könnyen elképzelhető, hogy így az eljárás mennyivel gyorsabb és olcsóbb lesz akkor, ha a baleseti sérülteket nem kell 2-3-szor Budapestre felutaztatni pénztári orvosi felülvizsgálat és birói szakértői megvizsgálások céljából. És a sérültek a balesethez vagy lakhelyükhöz közeli helyen mennyivel gyorsabban és viszonyaiknak megfelelőbb módozatok mellett érhetnék el az első segélyt, a baleseti sérülések sikeres gyógyítására irányuló speciális gyógykezelést végre minden irányban a helyileg központosított jogsegélyt.3) Nem szabad figyelmen kivül hagyni azt sem, hogy a munkásbiztosításnak új érdekeltségi körökre s a szociális gondoskodásnak új területeire (aggkori, rokkantsági, munkanélküliség elleni biztosításra) kiterjesztése nemsokára elkerülhetetlen lesz. A természetes fejlődés, valamint a kártalanítási ügyek felújítása is rohamos ügyszaporulattal jár. Ha az országos pénztár már is monsíruózássá vált apparátusával most sem képes a kártalanítási ügyforgalmat a kívánatos gyorsasággal lebonyolítani, mire való volna a központosítás további túlhajtása? Szinte hallom az ellenvetéseket: Hogy a balesetbiztosítás költségeinek aránylagos megosztása, az egységes üzembesorozás s a kártalanítás egyöntetűsége csak központosítás mellett érhetők el. Továbbá, hogy a kerületi pénztárakra megnyugvással nem lehet reábízni, hogy az autonómiát függetlenül, minden beavatkozástól ') A kisebb helyeken levő pénztárak pedig beszüntetendők. A legszükségesebb administrativ teendők helyi ellátását és a felekkel való érintkezés közvetítését vagy a közigazgatási szervekre vagy bizalmi férfiakra lehetne ruházni. *) Természetesen szabályozandók volnának e bizottságok ügyvitele s eljárásának módja és korlátjai, nehogy az ügyek adminisztratív ellátására hivatott autonóm szervek Ítélkezési jogkörbe tévedjenek. Az ítélkező fórumok szaporítását éppen nem tartanám kívánatosnak s az ugyancsak autonóm alapon szervezett választott bíróságoké mellett hasonló széles mederben folyó jurisdikciónak nincs létjoga. 3) A választott bíróságok is csak minden táblai székhelyen volnának fentartandók hatáskörüknek szakbirósági színvonalra kiterjesztésével és megfelelő szervezeti reformokkal, melyekről más alkalommal kívánok megemlékezni.