Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 4. szám - A polgári perrendtartás szociális szempontjai. 1.[r

112 Munkásügyi Szemle mény is csak úgy bir gyakorlati értékkel, ha a biztosítéknyújtás nemcsak letét, hanem kezesség-vállalás útján is történhetik, s ez esetekben a gyermekvédő-egyesületek és más humanitárius intézmények fogják kötelességüknek ismerni, hogy a jótálló nyilatkozatot megtegyék. Hogy ennek mily alakban kell kiállítva lennie, hogy annak alapján közvetlenül a kezes ellen végrehajtást lehessen vezetni stb. — ezek a keresztülvitel kérdései, melyekkel nem kívánok részletesebben foglalkozni. A higanymérgezésről. Iría: dr. Teíeky Lajos, az iparegészségügy magántanára (Wien). A higanymérgezésnek manapság nincs már olyan jelentősége, mint néhány évtizeddel ezelőtt volt, de egyes iparágakban és üzemekben még mindig aránylag számos áldozatot követel. Ausztriában csak a kincstári bányaművekben, Idriában termelnek higanyt. A többi higanybányának (Annathal, Sagron-Miss Tirolban, Spizza Dalmáciában) üzemét beszüntették. Idriában az 1908-dik évben 5.716*21 métermázsa higanyt termeltek 3 millió korona értékben, ami az egész világtermelés körülbelül Vc-od részének felel meg. A bányában és kohóban kerek számban 1.200 személyt foglalkoztatnak, akiknek körülbelül 2/s-ad része a bányában dolgozik és 180 a tulajdonképeni kohászati munkánál. A bányaművel kapcsolatos cinóbergyár csak néhány munkást foglalkoztat. Idriában a higany mint cinóberérc fordul elő. A cinóber magában véve nem mérgező, a bányamunkásokat tehát nem veszélyezteti. A bányászok csak akkor vannak veszélyeztetve, ha olyan helyeken dolgoznak, ahol az ezüstpalában fémhigany van kisebb, vagy nagyobb cseppek alakjában beágyazva. Az ilyen helyeken igen nagy a veszély és a súlyos egészségi károsodásnak csak az által lehet elejét venni, ha — amint az most többnyire történni is szokott — minden egyes munkás ezeken csak rövid ideig dolgozik. A társládák statisztikája szerint 1908-ban 15 bányász betegedett meg mercurialismusban (higanymérgezésben). A bányában való munkánál sokkal veszélyesebb a kohóban végzett munka. A higanyt a cinóbernek aknakemencékben, pörkölő- és tovább lapátoló kemencékben való pörkölése által nyerik (HgS + 2 O = Hg + SO2). Ez eljárás mellett a higany elpárolog és azután vizzel lehűtött »kondenzatorokban« 'sűrítőkben) besűríttetvén, ezekben fémhigany (igen csekély részében higanyösszekötíetések) alakjában — még pedig nagyobbrészt bensőleg elegyedve égési termékekkel — mint úgynevezett »higanykorom« csapódik le. Egy hatalmas ventilátor segélyével a kályhákban és a sűrítőkamarákban negatív nyomást idéznek ^ elő, amely egyfelől ezeken belül lehetővé teszi a gőzöknek továbbszállását, másfelől pedig — ha nem is tökéletesen, de mégis — meggátolja, hogy a gőzök, igen csekély mennyiségtől eltekintve, a kályhákból a munkahelyiségekbe nyomuljanak. Az aknakemencék felső nyílásainál és a többi kemencének nyilasainál való foglalatosságon kívül veszélyes még a munka a higanykorom-sajtolónál, továbbá a higany csomagolásánál és kiváltképen veszélyes a sűrítőcsövek söprésénél végzett munka (amelyet fél-kéthavi időközökben szoktak végezni) és végül veszélyes a sűrítőkamarákban és a kürtőkben való munka (amely évenkint egyszer fordul elő). Ámbár a technikai haladás a kohókban végzett munkának az egészségre gyakorolt káros hatását a korábbi évekhez viszonyítva jelentékenyen csökkentette, mindazonáltal — és ezt a Monté Amiaíán lévő és egészen modernül berendezett olasz bányaművek viszonyaival való összehasonlítás