Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 4. szám - A polgári perrendtartás szociális szempontjai. 1.[r

Munkásügyi Szemle 107 a biró a tényleg megtörtént tényállás alapján ítélkezzék és ne a felek által kényük-kedvük szerint meghamisítottan elébe konstruált tényállás alapján. A bűnvádi perben a vádlott helyzetét kivánták biztosítani az individualizáció hangoztatásával, szemben a polgárilag szervezett társadalom sablonizáló hajlamával; a polgári perben a helyes érdekmérlegelésnek, az anyagilag igazságos döntésnek az előfeltételét keresték abban, hogy a biró a való tényállást deríthesse ki. Éppen az a salus reipublicae, mely a szociális igazságszolgáltatás jelszava s mely a nagyobb érdek kedvéért hajlandó feláldozni a kisebb érdeket, az követelte meg a bűnperben a vádlott szabad mozgását, a polgári perben a felek rendelkező jogának a megszorítását a birói tevékenység szabadabbá tétele kapcsán. A szociális gondolkodás nem ismer ellentétet a salus reipublicae és a fiat justitia elve között: az éppen az igazság, hogy a nagyobb érdek jusson diadalra s a kisebb érdek annak alárendelje magát. II. A szociális igazságnak ez a legfőbb szabálya a polgári perben oly mértékben képes megvalósulni, amily mértékben meg van adva a biró számára az érdekmérlegelés lehetősége. Ahol a jog a birót merev szabályokhoz köti, ott már elvégezte maga ezt a mérlegelést, és már kardját dobja abba a serpenyőbe, amelyiknek javára döntött. Éppen a most szociális jelentőséggel biró kérdésekben azonban ilyen döntés nem igen esett még, mert hiszen még az elején járunk a társadalmi háborúnak, még a legtöbb kérdésbe bele sem avatkozott kényszerű szabályaival az anyagi jog. A munkabéri viszonyban, a tartási kötelezettségek körül, a kártérítés számos válfajai körében mindenütt olyan perjogra áhítozunk, amelyben a biró az érdekeket lehető szabadon mérlegelhesse, hogy legalább a lehetősége meg legyen a szociális értelemben igazságos döntésnek. Már aztán, hogy ez a lehetőség valóra is váljék, — birája válogatja. Hogyan állunk ezen a ponton az új perrendtartással? Általában meg lehetünk vele elégedve. A biró a pert oly mértékben tartja hatalmában, kiterjedt pervezető jogánál fogva oly hathatós eszközökkel rendelkezik, hogy módjában van már magánál a per lefolytatásánál is érvényre juttatni ezt a szociális elvet. Egy-két példát. A bíróság az összes körülmények tekintetbevételével szegénységi jogban részesítheti azt a felet is, aki a perköltséget fedezni nem tudja anélkül, hogy a saját és azoknak a hozzátartozóinak szükséges tartása sérelmet szenvedne, akiknek tartására törvénynél vagy törvényes gyakorlatnál fogva köteles. Akinek perlekedése már előre teljesen eredménytelennek mutatkozik, szegénységi jogban nem részesíthető (112. §.). A bíróság nem engedélyezi a megállapítási per indítását, ha ez nem mutatkozik szükségesnek a felperes jogállapotának biztosítására az alperessel szemben (130. §.). A bíróság mellőzhet oly bizonyítást, melynek foganatosíthatása kétségesnek mutatkozik vagy bizonytalan ideig tartó akadályba ütközik (275. §.), avagy amelyet külföldön kell foganatosítani (283. §.), ha az kellő időben nem volt foganatosítható, s még inkább azt, amelyről úgy van meggyőződve, hogy azt a fél csak a döntés halogatása céljából hozta fel későn (222. §.). Az ítéletben foglalt meghagyás teljesítésére a bíróság az előirt 15 napnál hosszabb vagy rövidebb határidőt szabhat s a felperes hozzájárulásával a kötelezettségnek részletekben teljesítésére külön-külön határidőket szabhat, még pedig akként is, hogy valamely részlet teljesítésének elmulasztásával a még hátralékos összes részletek azonnal teljesítendők (397. §.). Oly ítéletben, amely munka végzésére, vagy a dolog természete szerint hosszabb időt kivánó másnemű teljesítésre kötelez, a bíróság a körülményekhez mért teljesítési határidőt szab (397. §.). Hogy sommás birtok- és határperekben az alperesnek a birtokba való visszahelyezésére és a birtokháborítás megszüntetésére