Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 3. szám - Munkásbiztosífás külföldön. 2. [r.]

Munkásügyi Szemle S9 számú rendeletével. Az igazgatóság a hivatal rendeletét abban a részében, melylyel azokra a biztosításra kötelezett alkalmazottakra nézve, kiknek munkaadója üzemében ötnél több egyént rendszerint nem alkalmaz, az országos pénztár közgyűlésének határozatát jóváhagyta, tudomásul vette. Egyéb részében a kérdésben döntésre ill etékes országos pénztári közgyűlés elé utalja. Tiltakozik a hivatal azon a rendelet indokolásában foglalt magyarázat ellen, mely szerint a hatnapos járulékszámítási mód azonos volna a járulékszázalék kulcsának emelésével. Ez a tiltakozás logikusan folyik az országos pénztár közgyűlésének határozatából, mely tényleg nem járulékszázalékemelés. Lényegileg járulékszázalékemelés azzal lett, midőn a hivatal a kisiparosokra nézve nem hagyta jóvá. Az országos pénztár e határozatát körirat kapcsán közli a helyi szervekkel, melyben a helyi szervek gazdálkodására nézve ad bizonyos természetszerűnek látszó direktívákat. Érdekes a körirat azon megállapítása, hogy a járulékszázalék emelését huzamosabb ideig a lehetőségek sorából ki kell zárni az országos pénztárnak. Ennek a megállapításnak helyességéhez sok szó férhet. Az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár új igazgatósága január 27-én és 28-án tartotta első érdemleges ülését, mely alkalommal megválasztották az elnökség és a fegyelmi bizottság tagjait. Határoztak a hétnapos járulékszedés ügyében az álJami hivatal rendeletének kapcsán, továbbá a hivatali helyiségek kibővítése, napidíjasok napidíjainak rendezése, a házépítési bizottság szervezése, tisztviselők véglegesítése, baleseti kártalanítások megállapítása, az orvoskérdés, a kötőszerszállííási szabályzat módosítása és a középponti vizsgáló-intézet fölállítása képezte még a tárgyalások anyagát. Az újabb üzembesorozásról szóló jelentést és a baleseti előlegek kirovása tárgyában tett előterjesztést az igazgatóság levette a napirendről és a munkaadói érdekeltség köréből bevonandó szakértők meghallgatását rendelte el az elkészített anyagra nézve. Mulasztások a balesetbejelentések körül. A munkásbiztosításról szóló törvény elrendeli, hogy a munkaadók az üzemükben előforduló baleseteket haladéktalanul jelentsék be a kerületi munkásbiztosító pénztárhoz. Több mint három és fél éve annak, hogy ez a törvény életbelépett, a munkaadók nagy része mégis még mindig hiányosan kitöltve és elkésve küldi be a balesetbejenlentéseket a munkásbiztositó pénztárba. Ezzel nemcsak, hogy a munkások baleseíügyeinek gyors lebonyolítását akadályozzák meg, hanem a késedelemnek és a jelentések hiányosságának az a következménye is bekövetkezik, hogy a munkásbiztosító pénztár kénytelen a munkaadók költségén a helyszínén a pótló adatokat beszerezni. Érdekében áll tehát a munkaadóknak, hogy a balesetbejelentések minden rovatát pontosan töltsék ki és a jelentéseket a baleset megtörténte után azonnal, legkésőbb azonban 24 órán belül, egy példányban a kerületi munkásbiztosító pénztárhoz, másik példányban pedig a baleset helyszínére illetékes rendőrhatósághoz juttassák. A Budapesti Munkásbizíosítási Választott Diróság elnöke közzé teszi, hogy orvosszakértői az 1911 évre a következők: Bakay Lajos, Balogh Dezső, Barlay János, Basch Imre, Bencze Gyula, Benczúr Gyula, Elischer Gyula, Epstein László, Fialka Gusztáv, Goldberger Mark, Okolicsányi Kuthy Dezső, Lévy Lajos, Rottenbiller Ödön, Schmiedlechner Károly, Scholcz Kornél, Szöllőssy Lajos, Udvarhelyi Károly és Gyulai Elemér. A választott bíróságnál a hivatalos órák hétköznapokon: d. e. 8—21/-' óráig. Vasár- és ünnepnapokon : d. e. 9—12 óráig, köznapokra eső csütörtökön d. u. 4—7 óráig. Biztosított munkások és ezek hozzátartozói, ezenkívül ügyük állásáról tudakozódok minden köznapra eső csütörtök d. u. 4—7 órák közt is értesítést nyerhetnek. Beadványok elfogadtatnak: hétköznapokon: d. e. 9—1 óráig, vasárés ünnepnapokon: d. e. 9—11 óráig. Szóbeli (közvetlen) keresetek, kérelmek és nyilatkozatok kedden és pénteken d. e. 9—12 óráig terjeszthetők elő. Utazási és vidéki tartózkodási segély az osztrák betegsegélyző pénztárakban. Az egyik osztrák betegsegélyző pénztár kérdésére a belügyminisztérium annak a véleményének adott kifejezést, hogy az érvényben levő törvény szerint a gyógyintézetekbe utalt betegek elláthatók útiköltséggel, a fürdőkbe utazó tagok azonban nem. Mindenesetre a nagyon távol eső gyógyintézetekbe való utalástól is — ha más közelebb fekvő intézetekben is elérhető ugyanaz a gyóyghatás — a köteles takarékosság céljából — tartózkodni kell. A vidéken