Munkásügyi szemle, 1910 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 2. szám - A porosz általános bányatörvény reviziója

Munkásügyi Szemle i 69 MUNKÁSVÉDELEM. / A porosz általános bányatörvény revíziója. Az új bányatörvény, mely 1909. évi július hó 28-án lépett életbe Poroszországban, a szociális törvényhozás néhány jelentó's elvét viszi be a joggyakorlatba és azért sok szempontból figyelemreméltó. A novella első pontja élesen körülírja és pontosan határozza meg a felügyelettel megbízott személyek felelősségét. Az egész üzem számára üzemvezetőt kell alkalmazni, de az ennek alárendelt hivatalnokokat is felelőssé teszi a törvény szűkebb hatáskörük terjedelmében. Fontos elv, hogy az üzemvezető föllebvalóját is felelőssé teszi az üzembe való beavatkozása következményeiért. A hatáskör pontosan megállapítandó, hiszen csak így állapítható meg a szűkebb felelősség. Fontos újítás a munkások bevonása a biztonsági intézkedések ellenőrzésébe. A munkások közvetlen és titkos választás útján csoportokban választanak. Minden 100 munkást alkalmazó üzemben kell, hogy ily munkás-biztosok alkalmaztassanak. Egy-egy munkáscsoport a maga kebeléből választja a biztost, minden bányászcsoport egy biztost. Minden nagykorú munkás, aki legalább egy év óta, vagy az üzem megindítása óta dolgozik a bányában, választó. A választhatóság szigorúbb föltételekhez van kötve. A munkásbiztosnak joga van az ő bányászcsoportjának munkaterületét havonta kétszer egy felügyelő közeg kíséretében bejárni és az életbiztonság és az egészség biztosítása szempontjából megvizsgálni. A munkásbiztos határozza meg a leszállás napját és óráját. Azonkívül részt vehet a baleseti ügyekben elrendelt vizsgálatokon. A munkásválasztmány felszólítására vagy a munkásbiztosok többségének határozata alapján ily bejárások soron kívül más alkalomkor is rendelhetők el, de ennek költségét a föld alatt dolgozó munkások viselik. Rendes körülmények között a munkásbiztos csak oly balesetek vizsgálatában vesz részt, melyek emberhalált vagy súlyos sérülést okoztak. A munkásbiztosok észrevételei jegyzőkönyvekbe foglalandók. Ha ezek az észrevételek valamilyen közeli veszélyre vonatkoznak, akkor az üzemvezető köteles ezt a kerületi bányakapitányság illetékes hivatalnokával azonnal közölni. A munkásbiztos máskor is — tehát nemcsak a bejárások alkalmával - köteles minden oly körülményt, mely munkástársai életének vagy egészségének veszélyeztetésére vonatkozólag tudomására jut, föllebbvalójának bejelenteni. Minden rendes bejárás költségeit az elmulasztott munkabér magasságában az üzemigazgatóság megfizeti a munkásbiztosnak. A munkásbiztos el nem bocsátható, míg hivatala le nem jár, ha csak biztosi működését nem végzi lelkiismeretlenül. De a bányatörvény 82. §-ába foglalt rendelkezések a bányász rögtöni elbocsátásának eseteiről ő reá is vonatkoznak. A bányászválasztmányokra vonatkozó rendelkezések is több érdekes újítást tartalmaznak. Ezentúl az üzem minden oly része, melyben legalább 100 munkás dolgozik, külön munkásválasztmányt választ. Minden 400 munkásra jut egy képviselő. A választmányi tagok száma legalább 3. A munkásválasztmány feladata, hogy a munkáscsoportok egymáshoz való viszonya és a munkás és munkaadó közötti viszony a lehető legjobb legyen. Joga van ahhoz, hogy rendkívüli bejárásokat rendeljen el, a munkásbiztosok bejárásait beszüntetheti, a jegyzőkönyvekbe betekinthet, azonkívül részt vesz a társládák igazgatásában, a munkarend megállapításánál közreműködik. A munkásság bevonása a felügyeletbe mindenesetre hasznos intézkedés. De egyelőre csak a munkaadó és felügyelő közegeinek felelősségét csökkenti. Mélyreható változást várni tőle naivitás volna. A bányász sorsának megváltoztatását egészen más tényezők hatásától lehet csak reménylenünk.