Munkásügyi szemle, 1910 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 2. szám - A munkásbiztosító pénztárak végleges átszervezése

66 Munkásügyi Szemle megbízva. Igen szép, kemény, barnavörös fa volt. Angolországban hasonló tapasztalatokra tettek szert a Sutuifával; ez nagyon szép barnássárga fa, melyet nagyon finom burkolatokra használnak föl hajószobák, étkező szobák burkolására. Az ilyen fát feldolgozó munkások arcukon és kezükön kapnak viszkető kiütést. (Dr. Schein és dr. Hahn, a budapesti általános munkásbetegsegélyző pénztár bőrgyógyászati rendelésén 8 év előtt figyelték meg ezt a betegséget, egy nagyon szép kemény barnásvörös délamerikai fa feldolgozásával megbízott munkásoknál, kik ezt a kiütést kétszeri gyógyulás után azonnal visszakapták, a mint ezt a fát vették újból munka alá.) Komolyabb bajok lépnek föl az angol szövő-orsók gyártásánál. Ezek afrikai puszpángfából készülnek, ez a fa szívmérget tartalmaz, úgy hogy ily munkások szívverése lassúbb és rendetlen lesz, fejfájás, rosszullét, szédülés, látászavarok és súlyos légzési nehézségek is gyötrik, úgy hogy végre kénytelen a munkás a munkát abbahagyni. A népiskolákat látogató gyermekek táplálkozási viszonyai. Sokat foglalkoztak az utóbbi években az éhező iskolás gyermekek nyomorával, melynek enyhítésére különböző jóléti intézmények, pl. iskolai étkezők, napközi otthonok stb. szolgálnak. Ennek megfelelően tanulmányozzák a népiskolai gyermekek táplálkozási viszonyait. Különösen Németországban végeztek ez irányú kutatásokat első sorban a városokban, de kiterjesztették a falusi községekre is, mivel ezekben a gyermekek táplálkozási viszonyait már a nagy távolságok is kedvezőtlenül befolyásolják. Ezen kutatások eredményeinek részleteire itt nem térhetünk ki, közöljük azonban 64 városból a fontosabb végeredményeket a következőkben : Poroszországban a téli időszakban a táplálkozási állapot a gyermekek 80°/o-ánál jónak jelezhető, 14'8%-ánál tűrhető, 5"2%-ánál rossz. A nyári időszakban az annak megfelelő számok 77"7°/°, 18"3°/<>, 4°/c A többi szövetséges államban a következő számokat állapították meg: a téli időszakban 62'7°/o jó, 32'2°/o tűrhető, 5*1 °/o rossz, nyáron 68-5°/o, 28-7°/o, 2-8°/o. A gyermekek táplálkozása természetesen összefüggésben áll a nép általános rossz táplálkozási viszonyaival. A népjóléti központ elé terjesztett jelentésben a fősúly a tervszerű családi gondozásra van helyezve. A sokgyermekes munkáscsaládok táplálkozási viszonyainak javítása céljából a következő javaslatok tétettek: a) a község részéről teljesítendő nevelési, illetve táplálkozási adomány bizonyos kiszámított táplálkozási minimum alapján; b) családapák részére a betegpénzek felemelése a teljes napszám összegéig pénzértékben, vagy pedig élelmiszerekben; c) a házi és gyermekágyi kezelés rendszerének kiépítése a községek és betegpénztárak által a rokkantbiztosító intézetek támogatásával; d) élelmiszereknek olcsó elárúsítása támogatásra szoruló sokgyermekes családok részére községi elárúsító helyeken; e) városok és magánosok által szervezendő népkonyhák; f) a családi biztosítás bevezetése a különböző betegpénztáraknál; g) munkanélküliség esetére községek és biztosítási szervezetek által létesítendő különleges intézmények a gyermekek hiányos táplálkozásának meggátlására. Szükségesnek látszik azonban, mint rögtöni intézkedés a gyermekek részére az iskolai étkezés. Az éhező és rosszul táplált gyermekek nem várhatnak addig, míg a fenti reformokat életbe léptetik, nekik most, testi és szellemi fejlődésük idején kell jól táplálkozniok, ha azt akarjuk, hogy belőlük teljes értékű állampolgárok váljanak. Hogy a szükséget szenvedő gyermekek reggelit, vagy ebédet kapjanak-e. hogy ezt egyesületek vagy a községek szállítsák-e, hogy az étkezés az iskolákban, vagy másutt történjék-e, ezek alárendelt jelentőségű kérdések, melyek esetről-esetre intézhetők el. Mindig és állandóan nyomatékosan kell hangsúlyoznunk azt, hogy a gyermeknek, ki egy kulturállamban köteles iskolába járni, ahhoz is van joga, hogy az éhségtől megóvassék, ha azt nem akarják, hogy az oktatás a gyermekre semmi hatással ne legyen. Munkásháztartási viszonyok 22 müncheni munkáscsaládnál. Dr. Conrad megvizsgálta 22 müncheni munkáscsaládnak háztartását. Bár az anyag csekély volta kizárja a szerző eredményeinek általánosítását, sociál-hygienikus szempontból érdekesek a következő adatok: átlagban a családok jövedelmüknek 55°/o-át költötték tápszerekre. Az összes táplálkozási kiadásokhoz viszonyítva az egyes tápszerek százalék szerint átlagban a következőképen oszlottak meg: húsneműek 23'1; vaj és zsir 3'9; sajt 0'9; tojás 2 8; burgonya