Munkásügyi szemle, 1910 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 2. szám - Munkásbiztosítás és magánjogi kártérítés. Vasuti alkalmazottak és bányamunkások magánjogi kárigénye

I. évfolyam Dudapest 1910. január 25. 2. szám YISZEMIE KÖZLEMÉNYEK A MUNKÁSB1ZT0SITÁS, A SZOCIÁLIS EGÉSZSÉGÜGY, A MUNKÁSVÉDELEM, A MUNKAVISZONY ÉS AZ IDE VONATKOZÓ JOGGYAKORLAT KÖRÉBŐL. SZERKESZTI: KIS ADOLF. TÁRSSZERKESZTŐK: Dr. STEIN FÜLÖP és Dr. HAHN DEZSŐ. Megjelenik minden hó 10-én és 25-én 24—32 oldalnyi terjedelemben. Előfizetési ár egy évre 20 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Dudapest, VII., Rózsa-utca 29. ? (Tlunkásbizíosítás és magánjogi kártérítés. Irta: dr. Szíadiís Károly, kir. ítélőtáblai biró, egyetemi magántanár. A Vasúti alkalmazottak és bányamunkások magánjogi kárigénye. Azon személyek körében, akikkel szemben a munkaadó a munkásbalesetbiztosítás folytán a magánjogi felelősségtől szabadul, külön kell megemlékezni egyrészt a vasúti alkalmazottakról, másrészt a bányatársládák tagjairól. Az 1907: XIX. t.-c. 82. §-ának rendelkezése kiterjed a közforgalmú vasútak alkalmazottaira is, akik a törvény értelmében biztosítva vannak. Az ilyen biztosított vasúti alkalmazottak üzemi baleseteire tehát a vasútak felelősségéről szóló 1874 : XVIII. t.-c. szabályai nem alkalmazhatók. Figyelembeveendő azonban, hogy a törvény 10. §-ának második bekezdése értelmében a vasutaknak nyugdíjjogosultsággal kinevezett tisztviselői egyáltalán nem esnek a balesetbiztosítás kötelezettsége alá; többi alkalmazottaikat pedig a vasútak kivonhatják a kötelező balesetbiztosítás alól az által, hogy nekik valamint mindazon hozzátartozóiknak, akik az 1907 : XIX. t.-c. értelmében igényjogosultak, az alkalmazottnak üzemi balesetből eredő szolgálatképtelensége esetére legalább akkora nyugdíj-(ellátási) igényt biztosítanak, amely a törvény VII. fejezetében megállapított kártalanításnak megfelel. Azokra a vasúti alkalmazottakra természetesen, akik ily módon ki vannak vonva a balesetbiztosítás kötelékéből, nem terjed ki a 82. §. megszorító rendelkezése sem; az ilyen személyek üzemi baleseteire tehát az 1874: XVIII. t.-c. rendelkezései teljesen épségben maradnak (ezt a 10. §. utolsó bekezdése fölös óvatosságból külön is kimondja). A vasút e szerint kivonhatja ugyan alkalmazottait az országos balesetbiztosító szervezetből; de ilyenkor aztán a vasút magánjogi felelőssége (tehát az 1874 : XVIII. t.-c. alkalmazása' is) alkalmazottaival szemben érintetlenül marad, még akkor is, ha a vasút az alkalmazottaknak szabályzatilag ugyanazt a baleseti kártalanítást biztosítja, amely nekik különben az országos pénztártól járna. Az országos pénztárnál biztosított vasúti alkalmazottak tehát jogcsonkítást szenvedtek, látszólag ellenérték nélkül. De csak látszólag: mert