Munkásügyi szemle, 1910 (1. évfolyam, 1-24. szám)
1910 / 1. szám - A munkaadók sztrájk ellen való biztosítása
46 Munkásügyi Szemle t.-c. VII. fejezetében megállapított kártalanítás mérvének megfelelés ennek megtörténtével hozzon az alperesnek a bírói hatáskör ellen emelt kifogása tárgyában határozatot. A mozgópostai szolgálat ennek természetéhez képest a postának az igénybe vett vasút vagy hajó által való szállítása közben végeztetvén, a mozgópostai alkalmazottra nézve, a szolgálatával egybekötött veszélyként jelentkezik annak a vasút általi szállítás közben a vasúti üzem körében beállható megsérülése is. Következésképp az 1907. évi XIX. t.-c. 3. §-ának 20. pontja rendelkezésénél fogva biztosítva van a vasút üzeménél elszenvedett ama baleset esetére is, amely őt mozgópostai szolgálatának teljesítése közben érte. Tekintve, hogy a mozgópostai alkalmazott kétségen kívül azon személyek közé tartozik, akiket a vasút az 1907. évi XIX. t.-c. 8. §-ának c) pontja alapján az üzeménél bekövetkezhető baleset következményei ellen az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztárnál biztosításra különben önként bejelenthetne ; tekintve, hogy ez a bejelentés nyilván azon okból nem foghat helyt, mivel ez a mozgópostai szolgálatban levőnek, aki az előrebocsátottak szerint már mozgópostai alkalmazotti minőségéből kifolyólag is az üzemi baleset ellen, amely őt a mozgópostának a vasút általi szállítása közben érheti, biztosítva van, kétszeres biztosítását eredményezné; a kétszeri biztosítást azonban az országos pénztárnak a magyar királyi állami munkásbiztosító hivatal által jóváhagyott alapszabályai 10. §-a egyenesen kizárja: mindezekből következik, hogy a mozgópostai alkalmazott, aki az 1907. évi XIX. t.-c. 10. §-ának 2. bekezdése értelmében az id. t.-c. 3. §-ának 20. pontjában meghatározott balesetbiztosításra kötelezettek sorából kivéve nincs, annyiban, amennyiben őt mozgópostai szolgálatának teljesítése alkalmával a vasút által való szállítás közben, tehát a vasút üzeménél éri is baleset, ha csak az üzemtulajdonos vasutat, illetve ennek alkalmazottját az esemény előidézésében jogerős büntetőbírósági ítélettel megállapított szándékosság, vagy az id. t.-c. 81. §-ában körülirt valamely gondatlanság nem terheli, a jelzett balesetből kártalaníttatása iránt, egyenesen és kizáróan csakis az említett országos pénztárhoz fordulhat. Az 1907. évi XIX. t.-c. ugyanis kizárja azt, hogy más esetekben, mint amelyeket a 82. §. megállapít, a munkaadó, illetve üzemtulajdonos az e törvény értelmében biztosítottak, vagy hozzátartozóik részéről a balesetből kifolyólag polgári per úton kártérítés iránti keresettel megtámadtathassanak. Az pedig, hogy a polgári per úton érvényesíthető kárigény alól a fentebbiek szerint mentesített üzemtulajdonossal ugyanazon jogi elbánás alá vonandó a biztosításnak az 1907. évi XIX. t.-c. 8. §-ában meghatározott mérve erejéig a biztosítottnak nem munkaadójaként jelentkező üzemtulajdonos is, aki az idézett § c) pontja értelmében részére biztosított önkéntes biztosítás jogát igénybe vette, ez a biztosítás végett az országos pénztárba bejelentésre való feljogosításból minden kétségen kivül önként következik. A jelen esetben már most, ahol a mozgópostai alkalmazott felperes mozgópostai szolgálata közben a szállító vasút üzeménél bekövetkezett baleset miatt kártalaníttatását az alperes vasút irányában a keresetből kitetszően nem olyan alapon igényli, amely alapon a kártérítési igény polgári per úton jogerős büntetőbírósági ítélet nélkül is érvényesíthető: annak a vitás kértésnek az eldöntésére, hogy helyt foghat-e a keresettel megtámadott alperes vasútnak, aki nem tekinthető olyan harmadiknak, kinek a balesetből származható magánjogi kötelezettségét az idézett t.-c. 82. §-ának utolsóelőtti bekezdésében foglalt rendelkezés az országos pénztár által nyújtott baleseti segélyek és kártalanítások mérvét meghaladó kárigény tekintetében a balesetet szenvedett alkalmazott javára lentartja, az a kifogása, hogy a polgári perút igénybevételének ő irányában helye nincs', figyelemmel arra, hogy a felperesnek a vasút részéről az országos pénztár áltaí való biztosításra bejelentése tényleg meg nem történt, attól függ, hogy vájjon a felperes postai alkalmazott bir-e olyan nyugdíjjogosultsággal, amely neki, valamint hozzátartozóinak üzemi baleset esetére a kártalanítás oly mértékét biztosítja mely az 1907: XIX. t.-c. VII. fejezetében megállapított kártalanítás mérvének megfelel ? E kérdés azonban eddigelé tisztába hozva nem lévén, az alsóbirósági határozatoknak feloldásával a rendelkező rész értelmében kellett határozni.