Munkásügyi szemle, 1910 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 1. szám - A munkaadók sztrájk ellen való biztosítása

Munkásügyi Szemle 37 MUNKAVISZONY. '•/A munkaadók sztrájk ellen való biztosítása. Két központi társaságról számol be a német birodalmi statisztikai hivatalAz egyik »A német munkaadók szövetségeinek munkabeszüntetések alkalmával való kártalanításra alakult társasága*, a másik a »Védőszövetség sztrájkkárok ellen*. A két központ között alapvető különbség van. A német munkaadók szövetsége a sztrájkbiztosításra nem magukat a munkaadószövetségeket akarja fölhasználni, hanem erre a célra önálló kártalanítási társaságokat szervez, a másik társaság ellenben azt az elvet vallja, hogy a munkaadó-szövetségek maguk legyenek a sztrájkbiztosítás szervei. A munkaadószövetség mint ilyen ad tagjainak kártérítést sztrájk esetére. Csak a viszontbiztosítás számára létezik külön szervezet, a sztrájkkárok elleni védő szövetség, mely a központnak csak egy főcsoportja. De a két központban összefoglalt munkaadószövetségeken kivül a munkaadószövetségeknek még egész sora létezik. Épp úgy létezik számos társaság a két központon kivül is, a mely sztrájk esetén való kártalanítással foglalkozik. Sztrájkbiztosításról a szó valódi értelmében nincs is tulajdonképen szó, amennyiben az alapszabály jogi igényt nem ad a biztosítottnak semmiféle kártalanításra sem. Ez azonban csak elméletileg van így, mert a valóságban mind-e társaságok megadják a sztrájkkártalanítást, a jogi klauzulának csak formai értéke van és a biztosítási technikában nagy előnyöket biztosít a szövetségeknek. A mondottak szerint disztingválnunk kell tehát az igazi sztrájkbiztosító társaságok és munkaadószövetségek között, melyek sztrájkkártalanítást adnak tagjaiknak. Mindé társaságok alapszabálya abban egyezik meg egymással, hogy jogigényt nem biztosítanak a sztrájkkártalanításra, mi által kivonják magukat magánbiztosító társaságokra telügyelő ellenőrző hivatal hatásköre és ellenőrzése alól. A német császári statisztikai hivatalnak 13 sztrájkbiztosító társaságról van tudomása. Közte van a két viszontbiztosító társaság is. A két viszontbiztosító társaság tagjai együtt 775.825 munkást foglalkoztat. A 13 társaságon kivül még 26 munkaadószövetség létezik, amely sztrájkbiztosítást is nyújt és 9, mely csak esetről-esetre ad kártalanítást. 22 szövetségnek 11.169 tagja volt, akik 625.509 munkást foglalkoztatnak. A 9 szövetségnek, mely csak esetről-esetre ad kártérítést, 963 tagja van 97.899 munkással. A többiről nem voltak adatok beszerezhetők. Az oly társaságokba való belépés, melyek a munkaadószövetségtől elkülönítve állanak fönn, az utóbbiaknak tagjaira nézve nem kötelező. Kártalanítást a legtöbb úgy sztrájk, mint kizárás esetére ad. De ez több föltételhez van kötve; a legfontosabb ezek közül az, hogy a munkaadónak nem szabad önhibájából előidéznie a munkabeszüntetést. (?) Az igények nagyságát és jogosultságát a különböző társaságoknál különböző szervek vizsgálják fölül, az egyiknél az elnökség, a másiknál a felügyelő bizottság, a harmadiknál egy külön e célra alkotott bizottság. Némely társaságnál csak egy fokban intézik el az igény meghatározását, másoknál felebbezési fórum is van, a melyhez a tag felebbezhet, ha a kártérítés megállapításával nincs megelégedve. A legfelső fokú szerv határozatának magát minden tag alávetni tartozik. A társaságok kötelezettsége tagjaikkal szemben csak egy bizonyos várakozási idő után veszi kezdetét, a mely a legtöbb esetben 3 hónapot tesz ki. A várakozási idő letelte után sok biztosító társaság rögtön a sztrájk kitörése után már az első nap letelte után ad kártérítést, mások ezt a sztrájk későbbi időpontjának elmulta után; a bajor munkaadók kártalanító társasága a kártalanítást a sztrájk bejelentésének napjától fogva, a szabóiparosok munkaadószövetségének kártalanító pénztára csak a sztrájk negyedik napjától kezdve, a müncheni szivargyárosok kártalanító társasága pedig csak a sztrájk első hete után számítja. Az önálló üvegesek németországi védőszövetsege még a sztrájk első 14 napjáért sem ad segélyt. A legtöbb esetben a kártalanítási összeget csak a naptári év végén folyósítják ; némelyik társaság azonban előlegeket engedélyez tagjainak egy bizonyos összeg magasságáig.