Munkásügyi szemle, 1910 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 1. szám - Osztrák törvényjavaslat a szociális biztosításról

Munkásügyi Szemle 33 A baj az ujjakról csakhamar tovább terjed a meztelen karokra és az arcra, szóval a meztelen testrészekre, míg azon testrészeket, amelyek ruhával vannak fedve, megkiméli. A viszketést a munka közben a bőr pórusaiba nyomuló és ott leülepedő nagyon finom por idézi elő. Ha a munkás hosszabb ideig dolgozik anélkül, hogy közben a kezét megmosná, meg van adva a kezdetben csak kényelmetlen, de később veszélyessé válható baj keletkezésének az előfeltétele. Az ilyen bajnak megelőzésére eddig a cement kezelési módjának megváltoztatását ajánlották, ámde sokkal célszerűbbnek látszik az, hogy a munkás gyakran mossa meg a kezét. Ennek lehetősége érdekében minden munkahelyen a munkások tisztálkodására szolgáló vödröket kellene felállítani és használat után a kiöntött vizet azonnal frissel pótolni. Egy egyszerű mosdómedence semmiképpen sem felelne meg ennek a célnak, minthogy az edénynek olyan mélynek kell lennie, hogy a munkás necsak a kezét tehesse bele, hanem könyökig kényelmesen betehesse és megtisztíthassa a karját is. Tuberculózis a gyermekkorban. Hamburger és Monti újabban 509 külömböző fertőző betegségben szenvedő gyermeknél alkalmazták a tuberculinpróbát és azt találták, hogy már régebben hangoztatott állításuk, hogy a tuberculotikus fertőzés az esetek túlnyomó többségében a gyermekkorban történik, ezáltal újabb beigazolást nyert. Oltásaik eredménye szerint a fertőzés gyakorisága a 2. életév 9°/o-ától fokozatosan a 13—14 életév 94%-áig emelkedik, A paralysisben (agylágyulás) szenvedők gyermekei. Herrmann német orvos 120 házasságot vizsgált meg, a melyekben az egyik házasfél paralysis progressivában (agylágyulásban) szenvedett. Azt találta, hogy ezen házasságban a születések száma átlagban oly nagy, mint nem paralytikusoknál, ellenben valamivel nagyobb az elvetélések és halva születettek száma és jelentékenyen több a gyermektelen házasság. Ezen 120 házasságból 28 gyermektelen maradt, a többi 92-ből származott 322 gyermek, kik közül a vizsgálat idejében már 138 elhalt volt. Az élő gyermekek közül 124 *et vizsgált meg, ezek közül testileg ép volt 66, a többi testi nyomorék, beteges, gyenge, fejlődésben elmaradt; az összes gyermekek közül szellemileg abnormális (elmebeteg, epileptikus, elmegyenge, súlyosan ideges, szellemileg elmaradt) volt 54. Általánosságban véve az ezen házasságokból származó gyermekeknek több mint fele mutatta a testi vagy szellemi defektusoknak kétségbevonhatatlan tüneteit. Lakáskérdés. Kohn Albert, lapunk munkatársa, irja a következőket : A ház- és telektulajdonosok egyesületei Németországban az építési szabályzat megváltoztatásán fáradoznak. Messzemenő megszorítását kívánják azon helyeknek, amelyek részére a nyílt építési mód van előírva, továbbá kívánják a padlásterületeknek lakások céljaira való nagyobb kihasználhatását. A ház- és telektulajdonosok egyesületei továbbá azon fáradoznak, hogy különböző külvárosokat a kisebb kihasználhatóságú építési osztályokból nagyobb kihasználhatóságú osztályokba helyezzenek át. E törekvéseket a betegpénztárak nem nézhetik tétlenül, mert közismeretes tény, hogy a nagy bérházakban való sűrű együttlakás a lakosság egészségi állapotát felette kedvezőtlenül befolyásolja. Kiváló hygienikusok komoly aggodalmakat táplálnak a ma már általánosan található negyedik emeleti lakások ellen. Teljesen megbízható megállapítások szerint Berlinben a negyedik emelet tünteti fel a legnagyobb halálozási számot. A magasan fekvő lakásoknak egészségügyi veszélyei még fokozódnának, ha a negyedik emelet fölött még a padláson is volna szabad lakásokat berendezni. A padláslakásokban természetesen első sorban a proletáriátushoz tartozók, tehát a betegpénztári tagok laknának. Ezért a betegpénztárak kötelessége a házés telektulajdonosok fentjelzett céljai ellen teljes erővel fellépni. Ennek annál inkább kell meg történnie, mert a ház- és telektulajdonosok fenti törekvéseik elérésére ki fogják használni azt a messzemenő befolyást, amelyet nekik a városi szabályzat a község kormányzatában biztosít. Munkásügyi Szemle. 3