Munkásügyi szemle, 1910 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 1. szám - Osztrák törvényjavaslat a szociális biztosításról

25 Munkásügyi Szemle hetenként az I. bérosztályban 12 fillér, a II. bérosztályban 24 fillér, a III. bérosztályban 36 fillér, a IV. bérosztályban 48 fillér, az V. bérosztályban 60 fillér, a VI. bérosztályban 72 fillér. E szerint az első bérosztályban a törzsjáradék 120 korona lesz. A számítás nagyon egyszerű: A heti 12 filléres járulék évenként 50 járulékos hét mellett 6 korona. Ezen összegnek ötszöröse 30 korona. Ehhez járul a 90 koronás állami pótlék, ami együttvéve 120 koronányi törzsjáradéknakí'felel meg. A növekedő járadékrészlet a biztosítás egész tartama alatt fizetett járulékok összegének kéttizede. Ha például valamelyik biztosított egészben 100 korona járulékot fizetett, akkor a növekedő' járadékrészlet 20 korona, amely 20 korona hozzáadatik a 120 koronányi törzsjáradékrészlethez. Az önálló kereseti foglalkozást űző személyek havi 1 korona járulékot tartoznak fizetni. Azon önálló kereseti foglalkozást űző személyek, akiknek évi jövedelme 480 kor.-át nem halad meg, csak 50 fillért fizetnek havonként. Ami az özvegyek és árvák ellátását illeti, e tekintetben a javaslat egyelőre a hátramaradottak végkielégítéséről gondoskodik. A járadékot élvezőnek, vagy az olyan biztosított személynek halála esetén, aki még nem élvezett járadékot, az özvegy végkielégítést kap, még pedig azon bérosztályának megfelelő rokkantsági járadék törzsrészletét, amelyben az elhalt biztosítva volt. Minden törvényes, vagy törvénytelen gyermek ezen törzsjáradéknak felét kapja. A törzsjáradékrészlet az előbb megjelölt számítás szerint kitesz az 1. bérosztályban évenkint 120 koronát, a 2. bérosztályban évenkint 150 koronát, a 3. bérosztályban évenkint 180 koronát, a 4. bérosztályban évenkint 210 koronát, az 5. bérosztályban évenkint 240 koronát, a 6. bérosztályban évenkint 270 koronát. Ehhez járul minden gyermek részére a törzsjáradék fele. Az önálló kereseti foglalkozást űzőnek özvegye 150 korona végkielégítést kap, feltéve, hogy az elhalt legalább 12 hónapon át az egy koronás havi járulékot befizette. A szociális biztosításnak szervezetét olyanformán tervezik, hogy annak alapjául kerületi biztosító helyek szolgáljanak. Minden kerületi betegsegélyző pénztár területén lesz egy ilyen biztosító hely, amelynek igazgatósága 12 személyből áll. Az elnököt a politikai hatóság vezetője nevezi ki. Az igazgatóság egyharmada a munkaadók, egyharmada a munkások és egyharmada az önálló keresetet űző személyeknek a képviselőiből áll. A kerületi biztosító helyek feladatai nagyon messzemenők. Az ő hatáskörükbe tartozik: 1. a be- és kijelentések átvétele; 2. a biztosítottaknak bérosztályokba való sorozása ; 3. a biztosítási járulékoknak előírása és beszedése mind a három biztosítási ág javára és a befolyt biztosítási járulékoknak az illető biztosító pénztárba való beszállítása; 4. mind a három biztosítási ág tagjainak nyilvántartása, nevezetesen pedig a rokkant- és aggkorbiztosítás járuléklapjainak vezetése; 5. a rokkant- és aggkor-biztosításban a járadékigényekről szóló határozatoknak előkészítése és a balesetvizsgálatoknál való közreműködés. Ezenkívül a kerületi biztosító hely a betegsegélyző pénztárakkal való megegyezés alapján ezektől átveheti az administrativ teendőknek ellátását is. A szervezetnek ez a körülményes és zavaros módja sok vihart támasztott. A betegbiztosítás a betegsegélyző pénztárakban hajtatik végre, amennyiben ezt a kerületi biztosító helyek el nem látnák. A balesetbiztosítást a tartományok szerint létező (territoriális) balesetbiztosító intézetek végzik, ezek megmaradnak mostani alakjukban. A bányamunkások és a vasúti alkalmazottak részére külön balesetbiztosító intézet létesíttetik a németországi Berufsgenossenschaft mintájára. A rokkantbiztositás intézésére egy rokkantés aggkori pénztárt alapítanak az egész birodalomra kiterjedően azonkívül minden tartományban egy-egy járadékbizottság alakíttatik.