Munkásügyi szemle, 1910 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 1. szám - Az olasz-magyar balesetbiztosítási egyezmény

Munkásügyi Szemle 17 A gümőkór terjedésének meggátlására tehát nagyfontosságú, hogy úgy maga a beteg, mint annak közvetlen környezete és a társadalom minden egyes tagja ki legyen oktatva, miként viselkedjék a már beteg az egészségessel szemben és fordítva, melyek azok az óvóeljárások, amelyekkel a betegség terjedése, esetleg keletkezése megelőzhető s melyek azok a tényezők, amelyekkel a gümőkór igenis gyógyítható; ki kell emelnem, hogy a gyógyulást előidéző tényezők között specifikus gyógyszerek még nem szerepelnek, ilyenek még nincsenek, hanem a gyógyulás a szervezet ellenálló és regeneráló képességétől s a természetes gyógytényezőktől feltételezett, melyeket a racionális orvosi kezelés kedvezően irányít, befolyásol és elősegít. A gümőkór gyógyíthatásának lehetőségét említve, ennek kapcsán megállapíthatjuk, hogy erre vonatkozóan egy fogalom már teljesen átment a köztudatba, s ez az, hogy a gümőkór csakis szanatóriumban gyógyulhat. Épp oly tévhit, mint sok más, mivel a gümőkór szanatóriumon kivül is gyógyítható; ami pedig a gümőkór terjedésének meggátlását illeti, abban a sok közül éppen a szanatórium nem a legerősebb tényező. Ezzel korántsem akarjuk dogmaként hirdetni, hogy a gümőkóros betegek befogadására szolgáló szanatóriumok feleslegesek; ellenkezőleg, ily szanatóriumok szükségesek, hasznosak is, a bennök és velük elért eredmények nagyon is számottevők, ámde nem általánosak. A szanatóriumi kezeléssel ugyanis rendszerint csakis a gazdagabb és a kedvező szociális helyzetben levő gazdag, művelt vagy középosztályból kikerülő betegeknél lehet maradandó, végleges gyógyulást elérni, vagyis azon néposztálynál, mely a szanatóriumbeli kedvezőbb feltételeket azután is meg tudja szerezni, ami által a gyógyulás állandósítható. A gümőkór pedig nem ezen számra nézve is kisebb, hanem abból a sokkalta nagyobb tömegből szedi legtöbb áldozatát, mely ha a szanatóriumból javulva vagy gyógyulva is kerül ki, természetszerűen ismét oly kedvezőtlen körülmények közé jut, mint megbetegedése előtt volt. Közelfekvő tehát, hogy oly egyéneknél a javulás, illetve a munkabírás helyreállta csak rövidebb tartamú s egy bizonyos nem kicsinylendő százaléknál előbb-utóbb ismét a betegség lesz úrrá a nem kellően gyámolított s ellentállásában már gyengült szervezet felett. Németországban, ahol, támaszkodva a szociális törvények, de különösen a rokkantbiztositó intézetek a betegséget megelőző törekvéseire, az ipari és kereskedelmi munkások számára a legnagyobb áldozatkészséggel rohamosan létesítettek szanatóriumokat, csakhamar meggyőződtek arról, hogy a szanatóriumi eredményekhez fűzött remények s az abból eredő gazdasági eredmények nem feleltek meg teljes mérvben a várakozásoknak, sem a gümőkór gyógyulását, sem terjedésének meggátlását illetőleg. Kiderült, hogy indokolatlan a szanatóriumokba vetett túlzott bizodalom, s más tényező az, mely gyökeresebb eredményekre vezet, főleg ha a gümőkór elharapódzásának kell elejét venni. Angolországban a preventív rendszert választották a védekezés formájául; nem létesítettek szanatóriumokat, hanem oly törvényeket és rendeleteket, melyekkel nemcsak a gümőkór terjedését, hanem keletkezését is meggátolni igyekeztek. E rendelkezések gondos végrehajtása eredményes volt; ezt igazolja Anglia tuberkulózis statisztikája, mely még nem is oly nagyon régen — körülbelül félszázad előtt — legrosszabb volt, ma pedig felette kedvező adatokat tüntet fel. Franciaországban úgy mikép nálunk Magyarszágon, igen nehezen indult a szanatórium ügye. Ott is, bár sokkal későbben mint Angliában, a gümőkór elleni küzdelmet az általános egészségügyi viszonyok javításával kezdték s azt a sikerrel buzdító harcot tervszerűen s legenergikusabban folytatták a gyermekek védelme s oltalma segélyével. Ilykép s e célból keletkeztek ott a mezei s erdei kolóniák, a gümőkórra hajlamos, az ezen betegségre gyanús, a gyenge s vézna gyermekeket tengerre s hegyekre kitelepítő szünidei telepek, részben magánjótékonyság, részben nyilvános alapokból fentartott, a betegség megelőzését s annak gyógyítását célzó tengeri gyógyinMunkásügyi Szemle