Munkásügyi szemle, 1910 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 9. szám - Az osztrák és a magyar társládák

304 Munkásügyi Szemle * Az osztrák és a magyar társládák. Irta: Breszfovszky Ernő. A Lajtán inneni és tuli társládák egy-egy esztendejének számokban megirt története sok alapot ad az összehasonlításra. Itt ismertetjük röviden előbb az osztrák társládák pénzügyi forgalmának főbb adatait. Az 1904., 1905. és 1906. években egy most megjelent hivatalos kimutatás szerint ez volt a társládák pénzügyi mérlege: bevétel kiadás fölösleg ezer koronákban 1904 - 53447 4929'5 415*2 1905 - 5587*5 5182*0 405*5 1906 - 57867 5475*6 311*1 A társládák biztos anyagi bázisára vallanak ezek a szabályosan növekvő (a fölöslegnél némileg csökkenő) számadatok. De közelebbről vizsgálva őket arról is meggyőződhetünk, hogy az anyagi egyensúly nem megy a biztosítottak kárára. Biztosítási célokra ugyanis kiadtak a társládák ezer koronákban: 1904-ben 4390*0, 1905-ben 4642*7, 1906-ban 4865*5. 1906-ban tehát az összes járulékok 91%-át tették ki a biztosítási kiadások (a járulékok összege 5.326*6 ezer korona volt), ametyek jobban növekednek, mint a bevételek. 1904—1906 között százezer koronával nagyobb a növekedés többlete, ami elegendő bizonyítéka a tagok helyzetén minél jobban segíteni akaró tendenciának, de sokkal kisebb összeg, mint sem miattuk a társládákat könnyelműséggel lehetne vádolni. A fölösleg csökkenését csak a tartalékalapok érzik meg: azoknak a növekedése lesz általuk kevésbé gyors. Ezek pedig nincsenek rászorulva a gyors továbbnövekedésre: 1896-ban 1651*8 ezer korona, 1906-ban — már a háromszorosát is meghaladja — 5416*6 ezer korona volt az értékük. 1896-ban a járulékok 9*6, 1906-ban 5'8%-át fordították az alapok fejlesztésére. Ami a járulékok összegét illeti, az természetesen nő a taglétszámmal. 1904-ben átlagos taglétszám 165.429 járulékösszeg 4392*8 ezer korona. 1906-ban » » 168.079 » 5326*6 » » A tagok és a vállalatok járulékai ezek voltak: 1904-ben a tagjárulékok: 2621*8, a vállalati járulékok: 2271*1 ezer korona. 1906-ban a » 2886*9, a » » 2439*6 » » A tagok járulékai tehát nemcsak jelentősen felülmúlják a vállalati járulékok összegét, hanem többletük évről-évre nő. Az állam úgylátszik — igen helyesen — egészségtelennek tartja ezt az állapotot, mert a maga részéről ellensúlyozni igyekszik az állami bányák társládáiban. 1906-ban a magán- és állami üzemekben ez volt a járulékok aránya: állami magánüzemekben biztosítottak járuléka 1*9 2.885*0 vállalatok » 216*4 2.223'2 Az állami bányák biztosítottjai tehát majdnem semmi járulékot nem fizetnek, ami más szóval annyit jelent, hogy az állami bányáknak egy-egy biztosított tag több, mint kétszerte nagyobb összegbe kerül, mint a magánbányáknak. Egy-egy tagra ugyanis esik magánbányákban 17*84 fill. évi tagjár. és 1375 f 111. vállalati jár. állami « 30 » » « » 34*01 » » » Az osztrák állami szociálpolitikának egyik szép dokumentuma ez, — annyival kirívóbb mellette a magyarországi helyzet.