Munkásügyi szemle, 1910 (1. évfolyam, 1-24. szám)
1910 / 9. szám - Küzdelem a tüdővész ellen
Munkásügyi Szemle 301 hány kórházzal vívni szélmalom-harcot a tuberkulózis ellen. Ezzel a legkevésbé sem tartjuk fölöslegeseknek a gyógyintézeteket, só't mennél többnek a felállítását tartjuk sürgős szükségnek. Az 1907. év 3.016 tuberkulózis halálesetből 1.569 esik az 1 — 2 helyiséggel rendelkezőkre a tüdővészes halálozások 85'80°/o a pincelakások, konyhátlan szobák és egyszoba konyhás lakások lakóiból kerül ki. A 3 — 6, illetőleg ennél is több helyiséggel rendelkezők lakói közül 428-an haltak meg tüdővészben, vagyis a gümőkórban elhaltak 14'19°/o-a. E néhány adatból is látszik, hogy a kis lakások lakóinak betegsége a tuberkulózis. Még élesebben tűnik ki ez állításunk, ha azt nézzük, hogy a gümőkórban elhaltak hányadmagukkal éltek egy helyiségben és ekkor megérthetjük azt is, hogy miért terjed oly erősen a tüdővész. A tuberkulózisban elhaltak közül leszámítva 352 idegent és ismeretlen illetőségűt (pedig ezek a szegényebbek közül valók), azt látjuk, hogy az elhaltak 75'86°/o-a kénytelen volt 3— 4 — 5—6-od s többed magával egy helyiségben tartózkodni. Nem túlozunk, midőn a tuberkulózist a kislakások és túlnépes lakóhelyiségek betegségének tartjuk. Ebben erősít meg bennünket a tuberkulotikus halálozásoknak kerületenként való eloszlása; abszolúte és aránylag is a legtöbb esetben volt halál ok a gümőkór a III.- VI.—VIII.—IX., vagyis a munkások lakta kerületekben, az összes tüdővészes halálozások l'56°/o-a került ki a IV. kerületből; ékesen bizonyítva, hogy mennél mélyebben megyünk a szegények utcáiba, a tüdővész annál magasabb véradójával találkozunk. Páris kerületeinek tüdővész halandóságát feltüntető térképet összehasonlítva a kerületek anyagi viszonyait ábrázolóval látjuk, hogy »gazdagság által lakott kerületekben a gümős halálozás igen enyhe, a jómód által lakottakban enyhe, a középosztály által lakottakban közepes, a szegénység által lakottakban súlyos, végül a nyomor kerületeiben igen súlyos arányú.« E szinte törvényszerű együttjárását az Ínségnek, a túlzsúfolt lakásnak és háznak látjuk minden városnál. Ugyanezt mutatták ki Németországról is : az évi jövedelem csökkenése a tüdővész halálozás egyre való emelkedésével járt. Hihetetlen, de tény: Dudapesten 1906-ban 2.968 épületben, vagyis az épületek 17'69%-ban nem volt vízvezeték; 4.826 épületben, az összes épületek 28"68°/o-ban nem volt csatornázás. Amint fennebb láttuk egy házra átlag 9*32 lakás esik, akkor 27.666 lakásból hiányzott a vízvezeték és 44.978 lakásban nem volt csatornázás. Pedig a higiéné e legelemibb követelményei nélkül a nagy város sok pusztító betegsége ellen védekezni lehetetlen. Ezer, meg ezer család nélkülözte Budapesten 1906-ban a betegségek ellen védekezés legnélkülözhetetlenebb eszközeit. A szegények ellenálló erejét elveszik másfelől a hamisított, drága táplálékkal való igen hiányos táplálkozás, az alkohol nagymérvű fogyasztása és a védekezés eszközeinek, módjainak teljes nem ismerése. Ilyen viszonyok között él a tüdőbetegek óriási hányada, összezsúfolva a még egészségesekkel, minden pillanatban a fertőzés veszélyével fenyegetve a lakótársait és családtagjait. Magyarország közel félmillió tuberkulotikus betege közül csak pár ezernek jut hely a kórházakban és szanatóriumokban. A fenti lakásviszonyokhoz hasonlók vannak hazánkmás városaiban is. A munkaképtelen tüdőbetegek zöme ily lakásban tölti nemcsak az éjjelt, de a nappal nagy részét is. A munkaképesek csak éjjel kénytelenek ily egészségellenes zugokban lenni. Nappal a korcsma és a műhely egészséges levegőjét szívják! Milyen egészségesek a műhelyek és az iparitelepek építette munkáslakások, azok jellemzéséül idézünk egy keveset a m. ídr. iparfelügyelőknek a kereskedelemügyi miniszter által Összeállított és kibocsátott 1908-as jelentéséből. 8864 gyárvizsgálat alkalmával 3899 oly intézkedést kellett tenni, a melyek a gyári helyiségek egészségi viszonyainak javítását és a munkások egészségének védelmét célozták, azaz minden második intézkedés a munkások egészségére ártalmas befolyások megszüntetésére irányult.