Munkásügyi szemle, 1910 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 8. szám - A magyar munkás helyzete

Munkásügyi Szemle 285 Szabad szombat délután a bécsi fehérnemű-iparban. 3.000 munkásnő 5 hétig tartó sztrájkkal vívta ki ezt az engedményt. A gyárosok már belementek volna abba, hogy szombaton délután l/a5 órakor beszüntetik az üzemet. Mikor a munkásnők ehhez nem járultak hozzá, a gyárosok kizárták munkásnőiket. De több mint 15 nagy gyártulajdonosának engedékenysége folytán végre létre jött a megegyezés. A munkaszünet ezentúl szombaton délután 3 órakor kezdődik. Az otthonmunka elterjedése Németországban. Az 1907-ben megejtett üzemszámlálásnál kitűnt, hogy az otthon dolgozó munkások száma még igen nagy. Több mint 400.000 embert foglalkoztat az otthonmunka. Konstatálandó azonban, hogy az otthonmunkát végző személyek és üzemek száma 1895 óta — az utolsó számlálás esztendeje óta — mégis csak csökkent. Az otthonmunkások számának e csökkenése csak a férfimunkásokra vonatkozik. A női otthonmunkások száma 16"/o-al növekedett. A háziiparban elfoglalt munkások közül 206.928 egyedül dolgozik, 198.335 segéddel dolgozó házi üzemben van elfoglalva. Érdekes jelenség, hogy az egyedül dolgozók száma csökken leginkább, míg a segédekkel dolgozó üzemek száma kissé nagyobb lett. Sok az otthonmunkás Szászországban, Berlinben (confectio), a Rajna tartományban, Sziléziában és Észak-Bajorországban. A nagyvárosokban különösen sok az otthonmunkás, több mint 100.000 lakossal biró 42 nagyvárosban 40.505 férfi- és 76.665 női otthonmunkást számláltak, összesen tehát 117.170 a háziiparban elfoglalt embert. Az otthonmunka uralkodó iparága a szövőipar és a ruházkodási ipar — az összes otthonmunkások háromnegyed része itt von elfoglalva. Aztán közvetkezik a faipar, az élelmezési ipar és a fémipar. A német törvényhozás most foglalkozik az otthonmunka szabályozásának kérdésével, ez az összeállítás azért aktuális érdekű. Bérhivatalok szervezése a német háziiparban. A háziiparra vonatkozó törvényjavaslatot tárgyaló parlamenti bizottság a birodalmi tanács és egyes képviselők ajánlatára oly rendelkezéseket vett fel a törvényjavaslatba, amelyeknek megvalósítására még csak 1—2 év előtt gondolni sem lehetett volna. Egyhangú határozattal rótták reá a munkaadóra az otthon dolgozó munkások lajstromozásának kötelességét. A bérek publikálását elrendelték, a bérkönyveket kötelezőleg kell kiadni, minden esetben kimondják a háziipar állami felügyeletének szükségét. Az a háziipar, amelynek gyakorlása az egészségre vagy az erkölcsre káros, ha ezek a káros hatások ki nem küszöbölhetők, beszüntetendő, eltiltandó. A legnehezebb kérdés a bérek szabályozásának kérdése. Két javaslat fekszik a bizottság előtt: a szociáldemokrata javaslat bérhivatalok felállítását követeli minden háziipar számára, a centrumpárt javaslata csak oly háziiparban óhajt bérhivatalokat létesíteni, amelyekben a bérek köztudomás szerint nagyon alacsonyak. A bérhivatal különben is ugy szerveztetnék, hogy inkább csak a szabad megegyezés elősegítését tenne lehetővé. Bérbizottságok szerveztetnék, melyekben munkaadók és otthon dolgozó munkások egyaránt vannak képviselve, ezek aztán független és neutrális elnököt választanak. Bérviszályoknál a bizottság tárgyal. Ha megegyezés jön létre, ezt hivatalosan teszik közhírré és ez szolgálna aztán az illető kerületben ama háziipar számára általános szabály gyanánt. A vevőközönség szociális nevelése. Oly jelszó, melyet rendesen csak az alkalmazottak és munkások hangoztatnak, és melyet a mi társadalmunkban még le szoktak mosolyogni, mert utópisztikus követelés. Érdekes jelenség és felemlítésre méltó, hogy a vevőközönség irányítás nélküli, egészen észszerűtlen viselkedése ellen munkaadó-szövetségek is emelnek már szót. A fürthi szabóiparosok szövetsége felhívással fordul a vásárló közönséghez, melyben a közönség lelkiismeretére és eszére apellál. A szabóiparban egyes hónapokban túlsók a munka, nem győzik túlórázással sem, más hónapokban, februárban és márciusban semmi munka sincs, úgy hogy a segédek egy nagy részét a munkaadó nem képes foglalkoztatni. Szociális indokokból, de a vevőközönség érdekében kéri tehát a munkaadó-szövetség, hogy a vevőközönség a »csendes* hónapokban fedezze szükségletének egy részét. A tanulság ebből az, hogy igenis reá lehet nevelni a közönséget a szociális gondolkozásra. Ne vegyen este későn üzletben olyat, amit nappal is megvehet, stb. Csak nevelni kell a közönséget erre is. Nemzetközi munkaadókartell az építőiparban. A német építőmunkaadók-szövetségének drezdai nagygyűlésén jelan voltak a rokon munkaadószövetségek küldöttei Svédországból, Norvégiából, Dániából és Ausztriából és Magyarországból is. Csak mint vendégek voltak jelen, de folytak tárgyalások oly