Munkásügyi szemle, 1910 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 3. szám - Törvényjavaslat a szociális biztosításról Svájcban

Munkásügyi Szemle 105 megszárítják a gyufát, végül skatulyákba csomagolják. A foszforgőzök, melyek a gyujtómassza és a gyufa elkészítésénél, a gyufa szárításánál a levegőbe kerülnek, belekerülnek a munkás szervezetébe is. Belélegzi őket. Első sorban szájüregébe jutnak. Miután sok gyárban külön étkező helyiség nincs, rendes mosdóhelyiség és ruhatár sincs, a munkás piszkos kezéről étkezés közben foszforrészecskék kerülhetnek szájába, ezeket lenyeli; ruhájárói, még ha nincs is már a gyárban, foszforrészecskék kerülnek a levegőbe, melyek belélegzés utján szintén első sorban közvetlenül a szájába kerülnek. A foszfor különös előszeretettel a csontot támadja meg. A vegyi affinitio egy tünete lehet ez. Rossz fog adja legtöbbször az alkalmat a betegség kitöréséhez. Foghúzás után a gyufagyári munkást nem szabad munkába bocsátani, míg foghúsa teljesen be nem gyógyult, minden fogmegbetegedés rögtön gyógyítandó. Még így is megbetegedhetik a csont; először keményebb lesz, elveszti rugalmasságát. A beteg csont később pusztulásnak indul, törékeny lesz, végre elhal. Lévai kimutatta, hogy a csontban először a véredények betegszenek meg a foszfor behatása folytán. A betegség az állkapocs egyik felét támadhatja meg. De átterjedhet az állkapocs másik felére is, sőt mindkét, a felső és az alsó, állkapocs is beteg lehet. Műtéttel, a beteg csont eltávolításával, a pusztító kór gyakran gyógyítható. De gyógyultnak vélt esetekben is, néha akkor is, ha a munkás rég elhagyta a gyufagyárat, újból kitörhet a baj. Néha minden gyógykisérlet hiábavaló. A csontelhalás terjed. A beteg nem tud nyelni, tehát elgyengül. A gennyedés megöli. Nem kísérletté meg az állam, hogy ezt a legborzasztóbb ipari betegséget leküzdje? Dehogy nem. Van egy belügyminiszteri rendelet, mely 1898-ban jelent meg és mely egész sorát tartalmazza az okos és józan rendelkezéseknek. Előírja, hogy a helyiségek egymástól jól elkülönítve és szellőztethetők legyenek, tisztán tartassanak, a foszforgőzök alkalmas módon elvezettessenek, a gyútömeget tartalmazó edények zártak legyenek, elő van irva, hogy minden munkásra 10 köbméter levegő jusson. Munka közben viselendő külön alkalmas ruhát, ruhatárat, mosdókészüléket annyit, hogy a munkások egyötödrésze egyszerre megmosakodhassék, poharat, szájöblögetésre és szájöblögető oldatot is kell, hogy adjon a munkaadó. Étkezés előtt és a gyárból való távozás előtt a munkás kezének megmosására és szája kiöblítésére kötelezendő, munkaközben viselt ruháját le kell vetnie. Munkást csak orvosi bizonyítvány alapján szabad fölvenni és orvosi ellenőrzés alatt kell tartani. Mi volt a foganatja ennek a rendeletnek ? Dr. Friedrich Vilmos 1908-ban a foszforokozta megbetegedésekről megjelent nagyszabású és kitűnő munkájában leirja 10 magyarországi gyufagyár állapotát. Személyes megtekintés útján, a munkásanyag személyes megvizsgálása útján szerzett tapasztalatait irja le. Ezek a tapasztalatok kétségbeejtők. A 16 magyar gyufagyár közül tizet látogatott meg. A legtöbb gyárban írott malaszt a belügyminiszteri rendelet. 10, 11, 13 éves »munkás«-okat talált a gyárakban. Csak vakácziójukat töltötték itt — állítólag. Összesen 495 munkást vizsgált és 93 foszfornekrozis-esetről szerzett tudomást. A munkásság 67°/o-a nő volt, 27°/o-a 16 éven aluli. Munkásruha nélkül dolgozott 67UA», 5 gyárban nem volt étkezőhelyiség, egyben még mosdóhelyiség sem. 65%-a a munkásságnak nem volt ép fogú. Minden kommentár fölösleges. Ezek a számok beszélnek és vádat emelnek közéletünk sok-sok tényezője ellen. De az óvszabályok pontos betartása sem biztosítja a munkást a foszfornekrózis ellen. Erre a külföldön van példa elég. Azért csak egy helyes, csak egyetlen humánus, csak egyetlen a XX. század szelleméhez méltó módja van e kérdés megoldásának. A fehér foszfor tiltassék el teljesen a gyufaiparban. A vörös foszfor, mely a svédgyufa előállításánál használtatik, alig mérgező. A svédgyufa használata világszerte folyton terjed. A gyufaipar minden nagyobb megrázkódtatás nélkül rendezkedhetnék be a svédgyufa kizárólagos gyártására, annál is inkább, mert a magyar gyufaipar