Munkásügyi szemle, 1910 (1. évfolyam, 1-24. szám)
1910 / 3. szám - Törvényjavaslat a szociális biztosításról Svájcban
Munkásügyi Szemle 101 indítható volna, nem fekszik előttünk: nem javasolhatunk mást, mint azt, méltóztassék Nagyméltóságodnak — ha azt ily hosszú idő muíva is szükségesnek itéli — a most megjelenő gyógyszerárszabvánnyal kapcsolatban figyelmeztetni a gyógyszerészeket, hogy a tentjelzetthez hasonló esetek a jövőben elő ne forduljanak.« E jelentés tárgyában a belügyminiszter még nem határozott. Munkásbizíosííás Németországban. A német birodalmi kormány a mult év folyamán hozta nyilvánosságra azt a nagyszabású reformtervezetet, melylyel a munkásbiztosítást egységesen szervezni s a már meglévő biztosítási ágak mellé a hátramaradottak biztosítását is megvalósítani kívánja. A tervezet most még a szövetségtanács (Bundesrat) előtt fekszik, de kilátásba helyezték, hogy már február végéig a birodalmi gyűlés elé terjesztik, mely azzal még a húsvéti szünet alatt foglalkozni kiván. Az eddigi hirek szerint a szövetségtanács a tervezeten lényeges módosításokat eszközölt. Olvasóinknak már most jelentjük, hogy e nagyfontosságú javaslatot a >Munkásügyi Szemlé«-ben kiváló német szakférfiak fogják ismertetni. SZOCIÁLIS EGÉSZSÉGÜGY. A mértékletes alkoholfogyasztás. Az Omge kezdeményezésére az utolsó napokban az ország szőllősgazdái megalapították az országos mértékletességi egyesületet, mely csak a pálínkafogyasztást teszi feleló'ssé az alkoholizmusért és pálinkaellenes körök alapításával akarják tulajdonképeni célúkat — a borfogyasztás emelését — elérni. Minthogy a pálinkaellenes körökben mindenki mindennap megihatik egy liter bort, nem kételkedünk abban, hogy a mértékletességi egyesületnek a borfogyasztás emelkedésében lesz alkalma gyönyörködni. De ép oly mértékben kételkedünk abban, hogy ez a fokozott borfogyasztás az ország pálinkafogyasztására valamilyen befolyással is birna, így tehát eme uj egyesület létjogosultsága az alkoholizmus leküzdése szempontjából nagyon is kétséges. Nem akarunk arról beszélni, hogy a mértékletességi mozgalom mint taktikai eszköz mindenütt csődöt mondott és hogy a pálinkát borral vagy sörrel leküzdeni annyit jelent, mint az ördögöt Belzebubbal kiűzni. Csak figyelmeztetni akarjuk ezt az »Országos mértékletességi egyesületet*, hogy álláspontja még az úgynevezett »tudományos mértékletességi álláspontnak sem felel meg. Erre nézve ugyanis Frankéi, az egészségügy tanára a hallei egyetemen 1903-ban körlevelet bocsátott szét az erre kompetens egyetemi tanárokhoz és a beérkezett válaszok alapján véleményét a következó'ben foglalta össze: »Mértékletesnek nem nevezhető az, ki mindennap élvez szeszes italt, hanem csak az, ki ezt kivételképen teszi és ha ezen alkalmi fogyasztása 30—40 kcm. abszolút alkoholnál (megfelel átlagban 0*3—0'4 1. bornak) nem több. Megjegyzendő, hogy akkor még nem ismerték Laitinen helsingforsi tanár kísérleteit, melyek az úgynevezett mértékletes ivásnak hatását tudományos világításba helyezték. Laitinen kísérleteit állatokon kezdte és 1907-ben közzétette ebbeli eredményeit, melyek szerint igen csekély, mindennapos alkoholmennyiségek, O'l cm3 absolut alkohol egy kilogramm állatra, ami 75 kilogrammos felnőtt férfinál 7"5 cm3 abs. alkoholnak felelne meg — ennyi pedig a legkönnyebb bor egy deciliterjében van — leszállítják a kísérleti állatok vérének hámolytikus képességét, csökkentik ellentálló erejüket fertőző betegségekkel szemben és gyengítik utódjaikat. Laitinen ezen kísérleteit kiterjesztette emberekre is és ebbeli eredményeit jelenleg »Contribution to the influence of alcohol on the humán body especially on humán offspring« című művében tette közzé. A kísérleteket 223, különböző korú, nemű és foglalkozású felnőtt egyénnél folytatta, a kísérletül használt szeszes ital 10u/o-os6or volt, melyből a kísérleti egyének naponta 80-100 cm3-t — tehát legfeljebb egy decilitert — kaptak. A kísérletek azt mutatták, hogy az emberi vörös vértestecskék ellentállóképessége, valamint az emberi vérsavó hámolytikus ereje a fentjelzett