Munkajog, 1934 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1934 / 4. szám - Az 1933-as év munkajogi gyakorlata. 2. [r.]

28 MUNKAJUU 4. s/im ronaérték az irányadó, amelynek alapján a nyugdíjpénztár matematikai mérlege készült és amelyhez képest a nyugdíjjárulékok befizetése tényleg megkezdődött". A nyugdíjba való beszámítás kérdésében a Kúria a következő döntést hozta: „A nyugdíjnak a létfenntartásra szolgáló rendeltetéséből folyik, hogy a beszámítás szempontjából a nyugdíj a tartási (ellátási) díjakkal egy tekintet alá esik. (P. H. T. 718. sz.) Ezen álláspont helyességén nem változtat az a körülmény, hogy a nyugdíj fizetésére vonatkozó kötelezettségét, vagy a nyugdíj mértékét bírói ítélet állapította meg, s a meghatározott időszakokra teljesített fizetések — miként a jelen esetben is — a végrehajtható bírói ítélet alapján történtek, a felsőbíróság pedig ezt a végrehajtható ítéletet a szolgáltatásnak az öszszegére nézve megváltoztatta. S minthogy az 1926. évi XVI. t.-c.-nek sincs olyan rendelkezése, amely ezt a beszámítást kifejezetten megengedné: a m. kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletének megváltoztatása mellett az alpereseket az ekként beszámítás folytán meg nem szűnt és így jogszerű alap nélkül levont nyugdíjösszegek megfizetésére kötelezte." (P. II. 1135/1932.) A P. II. 3624/1932. sz. kúriai ítélet azt a megállapodást, amellyel az alkalmazott és munkaadó jogellenesen elvonták az özvegytől azt az alapot, amely ellátására szolgálni lett volna hivatott, a jó erkölcsökbe ütközőnek és az özvegyre való kihatásában semmisnek mondotta ki. (Az ítélet lindokolásának zárósorai: ,,A fent kifejtettek szerint a felperest tehát nem kártérítési igény illeti, hanem az őt kijátszó szerződés semmissége folytán ugyanaz a nyugdíjigény, amely a megállapodás létrejötte nélkül özvegyi nyugdíj címén megillette volna.") Rendkívül jelentős a következő döntés: ,.Ha a nyugdíjszsbályzat nem tartalmaz intézkedést arról, hogy a hivatalnoknak vagy művezetőnek ahhoz, hogy a nyugdíjintézetbe tagul beléphessen, véglegesített hivatalnoki vagy művezetői minőségben megszakítás nélkül eltöltött kétévi szolgálatának kell lennie, és hopy az ideiglenes minőségben eltöltött szolgálata a belépés szempontjából számításba nem jön, a nyugdíjintézetbe való belépéshez megkívánt időhöz az ideiglenes szolgálat is hozzászámítandó." (Kúria, P II 7403/1930.) Az anyagi igazság követelményeit szem elölt ta-tó ítéleti döntésnek kiváló példája a következő kúriai döntés is: „Anyagi jogszabályt sértett a fellebbezési bíróság, amidőn a felperesnek az özvegyi nyugdíjra való igényét abb^l az okból nem állapította meg, hogy a bontóperben tartási igényt nem érvényesített nő a nőtartásról lemondottnak tekintendő és azért az özvegyi nyugdíjra nincs igénye." (P. II. 2419/1933.) A munkaadó csődje esetére szóló intézkedések közül említsük meg a következőt: Tudvalevően a bírói gyakorlat értelmében csupán az 1910/1920. M. E. sz. rendeleten alapuló felmondási időre járó illetmény tömegtartozás, de nem az a szerződés vagy önkéntes juttatás címén érvényesíthető felmondási illetmény. P. II. 4371/1931. sz. ítéletében kimondotta a Kúria: „Amennyiben az alkalmazott a csődeljárás, avagy az ezt megelőzött kényszeregyességi eljárás folyamata alatt a felperes szolgálatokat teljesített s azokat a tömeggondnok vagy a vagyonfelügyelő hatályos intézkedései folytán végezte, a törvényes felmondási időt meghaladó időre eső illetményei, ha nem is mint felmondási, hanem mint megszolgált illetmények a csődtörvény 48. §-a 1. pontja, avagy az 1410/1926. M. E. sz. R. 54. §-a értelmében tömegtartozások." HATÁROZATTAK Iparos- kereskedósegéd. Fontosabb teendőkkel megbízottak 49. Az alkalmazott segédmunkás azon az alapon, hogy szolgálatának későbbi szakában túlnyomórészben ipari szakmunkával foglalkoztatták, még nem válik iparossegéddé és nem igényelheti, hogy ezen tényleges helyzet alapján a munkakönyvben iparossegédnek jelöltessék meg. A segédmunkásra az iparossegédek munkakönyvének kiállítására vonatkozó rendelkezések alkalmazást nem nyernek. (Bp. tvszék 15 Pf. 4606/1934 — 1934 jún. 7.) 50. Üzletszerző ügynök, ki minden egyes eladásnál meghatározott minta szerinti megrendelőlevelet köteles aláíratni és a munkaadónak beküldeni — nem fontosabb teendőkkel megbízott keresk. alkalmazott. 51. A budapesti cégnek az az alkalmazottja, ki Budapesten és közvetlen környékén eladásokat eszközölhet és a munkaadó által megadott árakon ügyleteket köthet, melyek szállítási jogát a munkaadó magának fenntartja, lényegileg kereskedelmi utazó és mint ilyen fontosabb teendőkkel megbízott alkalmazott. (Bp. tvszék 38 Pf. 4469/1934 — 1934 jún. 8.) 52. Kisebb terjedelmű és csupán 2 segédmunkaerőt foglalkoztató vállalatnál alkalmazott könyvelő és levelező nem tekinthető fontosabb teendőkkel megbízott alkalmazottnak. (Bp. tvszék 38 Pf. 3055/1934 — 1934. máj. 4.) 53. Az Ip. Tv. 88. §-a csak azon iparossegédre vonatkozik, ki tényleges alkalmazásba vétetett. (Bp. tvszék 38 Pf. 4366/1934 — 1934 máj. 25.) Felelős kiadó: Dr. Szenté Lajos Pesti Lloyd-Társulat nyomdája. Budapest. V . Mária Valéria-u. 12. (Felelős: Schulmann I.)