Munkajog, 1934 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1934 / 4. szám - Az 1933-as év munkajogi gyakorlata. 2. [r.]

28 MUNKAJUU 4. s/im ronaérték az irányadó, amelynek alapján a nyugdíjpénztár matematikai mérlege készült és amelyhez képest a nyugdíjjárulékok be­fizetése tényleg megkezdődött". A nyugdíjba való beszámítás kérdésében a Kúria a következő döntést hozta: „A nyug­díjnak a létfenntartásra szolgáló rendelteté­séből folyik, hogy a beszámítás szempontjá­ból a nyugdíj a tartási (ellátási) díjakkal egy tekintet alá esik. (P. H. T. 718. sz.) Ezen álláspont helyességén nem változtat az a kö­rülmény, hogy a nyugdíj fizetésére vonat­kozó kötelezettségét, vagy a nyugdíj mértékét bírói ítélet állapította meg, s a meghatározott időszakokra teljesített fize­tések — miként a jelen esetben is — a végrehajtható bírói ítélet alapján történ­tek, a felsőbíróság pedig ezt a végre­hajtható ítéletet a szolgáltatásnak az ösz­szegére nézve megváltoztatta. S minthogy az 1926. évi XVI. t.-c.-nek sincs olyan ren­delkezése, amely ezt a beszámítást kifejezet­ten megengedné: a m. kir. Kúria a fellebbe­zési bíróság ítéletének megváltoztatása mel­lett az alpereseket az ekként beszámítás foly­tán meg nem szűnt és így jogszerű alap nél­kül levont nyugdíjösszegek megfizetésére kö­telezte." (P. II. 1135/1932.) A P. II. 3624/1932. sz. kúriai ítélet azt a megállapodást, amellyel az alkalmazott és munkaadó jogellenesen elvonták az özvegy­től azt az alapot, amely ellátására szolgálni lett volna hivatott, a jó erkölcsökbe ütköző­nek és az özvegyre való kihatásában semmis­nek mondotta ki. (Az ítélet lindokolásának zárósorai: ,,A fent kifejtettek szerint a fel­perest tehát nem kártérítési igény illeti, ha­nem az őt kijátszó szerződés semmissége folytán ugyanaz a nyugdíjigény, amely a megállapodás létrejötte nélkül özvegyi nyug­díj címén megillette volna.") Rendkívül jelentős a következő döntés: ,.Ha a nyugdíjszsbályzat nem tartalmaz in­tézkedést arról, hogy a hivatalnoknak vagy művezetőnek ahhoz, hogy a nyugdíjintézetbe tagul beléphessen, véglegesített hivatalnoki vagy művezetői minőségben megszakítás nél­kül eltöltött kétévi szolgálatának kell lennie, és hopy az ideiglenes minőségben eltöltött szolgálata a belépés szempontjából számí­tásba nem jön, a nyugdíjintézetbe való belé­péshez megkívánt időhöz az ideiglenes szol­gálat is hozzászámítandó." (Kúria, P II 7403/1930.) Az anyagi igazság követelményeit szem elölt ta-tó ítéleti döntésnek kiváló példája a következő kúriai döntés is: „Anyagi jogsza­bályt sértett a fellebbezési bíróság, amidőn a felperesnek az özvegyi nyugdíjra való igényét abb^l az okból nem állapította meg, hogy a bontóperben tartási igényt nem érvényesített nő a nőtartásról lemondottnak tekintendő és azért az özvegyi nyugdíjra nincs igénye." (P. II. 2419/1933.) A munkaadó csődje esetére szóló intézke­dések közül említsük meg a következőt: Tudvalevően a bírói gyakorlat értelmében csupán az 1910/1920. M. E. sz. rendeleten alapuló felmondási időre járó illetmény tömegtartozás, de nem az a szerződés vagy önkéntes juttatás címén érvényesíthető fel­mondási illetmény. P. II. 4371/1931. sz. íté­letében kimondotta a Kúria: „Amennyiben az alkalmazott a csődeljárás, avagy az ezt megelőzött kényszeregyességi eljárás folya­mata alatt a felperes szolgálatokat teljesített s azokat a tömeggondnok vagy a vagyonfel­ügyelő hatályos intézkedései folytán végezte, a törvényes felmondási időt meghaladó időre eső illetményei, ha nem is mint felmondási, hanem mint megszolgált illetmények a csőd­törvény 48. §-a 1. pontja, avagy az 1410/1926. M. E. sz. R. 54. §-a értelmében tömegtartozások." HATÁROZATTAK Iparos- kereskedósegéd. Fontosabb teendőkkel megbízottak 49. Az alkalmazott segédmunkás azon az ala­pon, hogy szolgálatának későbbi szakában túl­nyomórészben ipari szakmunkával foglalkoztat­ták, még nem válik iparossegéddé és nem igényel­heti, hogy ezen tényleges helyzet alapján a mun­kakönyvben iparossegédnek jelöltessék meg. A segédmunkásra az iparossegédek munkakönyvé­nek kiállítására vonatkozó rendelkezések alkal­mazást nem nyernek. (Bp. tvszék 15 Pf. 4606/1934 — 1934 jún. 7.) 50. Üzletszerző ügynök, ki minden egyes eladás­nál meghatározott minta szerinti megrendelő­levelet köteles aláíratni és a munkaadónak bekül­deni — nem fontosabb teendőkkel megbízott keresk. alkalmazott. 51. A budapesti cégnek az az alkalmazottja, ki Budapesten és közvetlen környékén eladásokat eszközölhet és a munkaadó által megadott ára­kon ügyleteket köthet, melyek szállítási jogát a munkaadó magának fenntartja, lényegileg keres­kedelmi utazó és mint ilyen fontosabb teendők­kel megbízott alkalmazott. (Bp. tvszék 38 Pf. 4469/1934 — 1934 jún. 8.) 52. Kisebb terjedelmű és csupán 2 segédmunka­erőt foglalkoztató vállalatnál alkalmazott könyvelő és levelező nem tekinthető fontosabb teendőkkel megbízott alkalmazottnak. (Bp. tvszék 38 Pf. 3055/1934 — 1934. máj. 4.) 53. Az Ip. Tv. 88. §-a csak azon iparossegédre vonatkozik, ki tényleges alkalmazásba vétetett. (Bp. tvszék 38 Pf. 4366/1934 — 1934 máj. 25.) Felelős kiadó: Dr. Szenté Lajos Pesti Lloyd-Társulat nyomdája. Budapest. V . Mária Valéria-u. 12. (Felelős: Schulmann I.)

Next

/
Thumbnails
Contents