Munkajog, 1934 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1934 / 3. szám - Az 1933-as év munkajogi joggyakorlata . 1. [r.]

3. szám MUNKAJOG 19 sem írásban nem köttetett, a szolgálati viszony fennforgásának és az abból származó jogoknak és kötelezettségeknek a megállapítását rendszerint nem akadályozza. Rokonnál ipari üzemben nem szakember által ellátás, lakás, ruházat, valamint időközönként kisebb-nagyobb összegű zsebpénz ellenében végzett tevékenység azonban, külön kikötés hijján. szolgálati szerződés fennforgását nem állapítja meg." (P. II. 2628/1932.) ..Egymagában az a körülmény, hogy az alkalmazott munkaköre a szolgálati viszony tartama alatt bővült, a fennálló szolgálati szerződés egyéb rendelkezéseit — erre irányuló kifejezett megállapodás nélkül — nem szünteti meg és így a felek között új jogviszonyt nem létesít. A munkakör bővülése ellenére a határozott időtartamra kötött szolgálati szerződés határozatlan időre szóló szerződéssé át nem alakul." (P. II. 3517/1931.) A: ügynökök jogállására vonatkozólag tartalmaz intézkedést a P. II. 1653/1931. sz. ítélet, kimondván: ..Egymagában véve az a körülmény, hogy a felperes az alperesnek fixfizetés és átalány nélküli jutalékos ügynöke volt. a szolgálati viszonyt még nem zárja ki. A jutalékos ügynök is állhat szolgálati jogviszonyban, ha t. i. az ügynök a maga munkaerejét függőségi viszonyban köti le a munkaadó javára." (P. II. 1653/1931.) Az iparos és kereskedősegéd, ipari tisztviselő határkérdése tekintetében a vegyészekre vonatkozólag kimondotta a bpesti Tábla: ..Vegyiszerek előállításával és eladásával iparszerüleg foglalkozó által alkalmazott vegyész az 1910 1920. M. E. sz. rendelet hatálya alá eső alkalmazott, tekintet nélkül arra, hogy a magánlaboratórium nyilvánossági joggal fel van-e ruházva, vagv nem. A 16.026 1898. F. M. sz. rendelet 10. §-a szerint a csakis vegyészeti termékek iparszerű előállításával foglalkozó magánlaboratóriumokra ezen rendelet határozmánvai nem terjednek ki." P. XX. 5282/1933.) A soffőrökre vonatkozólag a bpesti Törvényszék 38-as íSchwicker) tanácsa kimondotta: ..Személyfuvarozó intézetnél alkalmazott soffőr: iparossegéd." íBpesti Tszék. 38. Pf. 14.973 1933.) A bpesti Törvényszék 15-ös [Bauer] tanácsának döntése szerint: ,,A nagyvárosi tejüzemben működő azon üzemvezetők, akiknek feladatát képezi a tej átvétele, valamint a tej kezelésének és feldolgozásának ellenőrzése, a bírói gyakorlat értelmében fontosabb teendőkkel felruházott iparossegédnek tekintendők." iBp. Tszék, 15. Pf. 13.748 1933.) ..Ipari műhelyben az iparcikkek előállításával foglalkozó, de ezenkívül az ott készített cikkek eladásában is tevékenykedő és számlákat kiállító alkalmazott iparossegéd." iBp. Tvszék. 38. Pf. 439/1933.) ..Az árúhordó — még ha pénzbeszedéssel is foglalkozik — kereskedősegédnek, avagy kereskedelmi és ipari tisztviselőnek nem tekinthető s így reá nézve az 1910/1920. M. E. sz. rendelkezés intézkedései alkalmazást nem nyerhetnek." (Bp. Tvszék, 15. Pf. 3054/1933.) A tejívóüzemben alkalmazott ú. n. Registerkasszát kezelő alkalmazottnőre vonatkozólag kimondotta a bpesti Törvényszék 27-es (Bothár) tanácsa, hogy iparossegédnek tekintendő. (Bp. Tszék, 27. Pf. 2317/1933.) Az ú. n. vegyes munkakörök tekintetében nem tartjuk helyesnek azt a gyakorlatot, amelyet a tavalyi év folyamán is követett a bíróság, s amely szerint kizárólagosan az determinálja a kérdés eldöntését, hogy a kétféle munkakör közül melyik veszi igénybe az alkalmazott munkaidejének nagyobbik részét? Legyen szabad e tekintetben a Munkajog 1934. évi 1. számában megjelent „Néhány megjegyzés Judex: Jegyzetek' cikkéhez" című cikkünkre hivatkoznunk, amelyben erre a témára vonatkozólag a következőket írtuk: „Merev álláspontnak tartjuk a vegyes munkakörök tekintetében elfoglalt azt az álláspontot, hogy a minősítésnél az a tevékenység az irányadó, amely az alkalmazott munkaidejének nagyobb részét veszi igénybe. Sok esetben csupán ez a körülmény nem lehet döntő. Nem beszélve most a hatásköri bíróság azon állandó gyakorlatáról, amelynek értelmében vegyes munkakör tekintetében mindig az a döntő (hatásköri szempontból), amelyik magasiaibb képesítéshez van kötve, csak felemlítjük, hogy a fenti okfejtés alapján pl. az olyan mérlegkészítésre felfogadott könyvelőnél, aki az évnek csak 1—2 hónapjában foglalkozik munkaadójánál mérlegkészítéssel, de azonkívül esetleg egészen alárendelt munkát köteles részére az év legnagyobb részében végezni, csupán az alárendeltebb munka után lehetne a felmondási időt megállapítani. Vagy a szolgálati viszonyban álló adóügyi szakértőnél, aki emellett más munkát is végez, amely utóbbi több idejét veszi igénybe. A budapesti Tábla munkaügyi tanácsa, véleményünk szerint, helyesen döntött e kérdésben akkor, amikor kimondotta P. XXI. 2745/1933. sz. ítéletében (a kérdés az volt, hogy a felperes fontosabb teendőjű műszaki tisztviselő, vagy egyszerű munkás-e), hogy ha az alkalmazottnak kétféle (vegyes) munkaköre van s a magasabb munkakört az üzemre nézve jelentősebbnek kell tekinteni, mint az alacsonyabb munkakört, akkor a magasabb az irányadó. (Felperes az általános munkacsökkenés és az ennek folytán eszközölt munkáslétszámcsökkentés folytán az utolsó időben, mint az egyedüli tervező a tervezői munkán kívül teljes munkaidejének és munkaerejének kihasználása végett túlnoymólag fizikai: kőrajzoló munkát végzett, sőt ezt a fizikai munkát az utolsó