Munkajog, 1933 (1. évfolyam, 1-5. szám)

1933 / 1. szám - Olvasóinkhoz

I. ÉVFOLYAM A KERESKEDELMI JOG MELLÉKLETE 1. SZÁM MUNKAJOG JOGI ÉS GAZDASÁGPOLITIKAI SZEMLE A melléklet szerkesztéséért Dr. FORNHEIM ERNŐ felelős A Munkajogot a KERESKEDELMI JOG előfizetői díjmentesen kapják A mellékletet illető szerkesztőségi levelek Dr. FORNHEIM ERNŐ ügyvéd címére (Újpest Árpád út 48) küldendők. Egy füzet bolti ára 60 fillér Olvasóinkhoz A világ gazdasági rendje átalakulóban van. Az egyének szabad versenyén alapuló, az egyéni érdek által hajtott és a minél nagyobb haszon szerzésére irányuló termelési rendet a gazdasági szervezeteken (érdek­képviseleteken) felépülő, a közösségnek — a. megélhetéshez és a kultúrához szükséges ja­vakkal — minél tökéletesebb ellátását célzó gazdasági rend váltja fel. Az egyén megszű­nik a gazdasági élet kizárólagos alanya és irányító tényezője lenni. Helyét a gazdasági szervezetek, érdekképviseletek foglalják el. Az egyén nem a maga önállóságában, ha­nem csak mint valamely szervezet tagja érvényesül a gazdasági életben és fejtheti ki gazdasági tevékenységét, a szervezet az, mely működését irányítja és determinálja. A gazdasági életnek a háború előtt meginduló, de csak a háború után a maga teljességében kibontakozó ezen átalakulási processzusa az egyes országokban — azok politikai, gazda­sági és társadalmi viszonyaihoz képest — különböző fokot ért el, sőt — miként azt ha­zánkban a Gömbös-kormány nemzeti munka­tervének 42. pontja is tanúsítja — ez az át­alakulási folyamat csak most van meginduló­ban. A gazdasági élet ezen átalakulása a jog­ban is, — mint a gazdasági élet függvényé­ben — erősen érezteti hatását. Az élettel lé­pést tartani óhajtó jog ugyanis mindenkor visszatükrözi kora gazdasági struktúráját és az abban megnyilatkozó fejlődési tendenciá­kat. A háború előtti jogok — s alapelvileg ha­zai jogunk még ma is — a termelési rend­szer alapirányának megfelelőleg individuális jogok. Az egyéni akarat érvényesülése, a szer­ződési szabadság elvének uralma jellemzik. In­tézményei, tételei és fogalmai az egyén ön­célúságán épülnek fel és őt akarják gazdasági céljai megvalósításában támogatni. Ily indi­viduális jogrendszerben a gazdasági szerveze­teken felépülő termelési rend természetszerű­leg a maga működésének zavartalan kifejté­sére a megfelelő keretet és alapot fel nem találhatja. A gazdasági élet e fejlődése egy új, az organizáció létével számoló jogrendszer ki­alakulását teszi szükségessé. Ennek folytán oly jogrendszer van keletkezőben, mely már be­hatóan szabályozza a gazadsági szervezetek, érdekképviseletek belső szerkezetét, más szer­vezetekhez, az államhoz és tagjaihoz való vi­szonyát, működését és ügyleteit. Az egyének egymásközti viszonyát szabályozó individuális magánjog mellé egy ú. n. szervezetjog lép. A magánjognak napjainkban oly gyakran felpa­naszolt elközigazgatásiasodása nézetünk sze­rint nem egyéb, mint ennek a szervezet jognak az individuális magánjog sérelmére történő érvényesülése. A gazdasági élet célkitűzésének és szerve­zetének, valamint a jognak ezen átalakulása főleg a magánalkalmazottak szolgálati viszo­nyának szabályozása, a munkajog terén ész­lelhető. (Magánalkalmazottak kifejezést itt a szó legtágabb értelmében — tisztviselőket és munkásokat beleértve — használjuk.) A szolgálati viszony terén kerül ugyanis egy­mással kapcsolatba a termelés két főtényező­je: a tőke és a munka. Igen találóan mondja Sinzheimer, hogy a magánalkalmazottak szol­gálati viszonyát szabályozó munkajog nem egyéb, mint annak a felfogásnak lecsapódása, melyet valamely ország egy bizonyos időszak­ban a tőke és munka egymáshozi viszonya tekintetében vall. A szolgálati viszony szabá­lyozása, vagyis a munkajog terén találkozunk először a gazdasági szervezetekkel, érdekkép­viseletekkel, az alkalmazotti szakszervezetek, majd visszahatásképpen a munkaadói szerve­zetek alakjában. Ezen érdekképviseletek, az állami munkásvédelmen túlmenőleg az ér­dekeltek önsegélye és szervezkedése alapján óhajtottak a szolgálati viszony tartalmi ala­kulására, a munkafeltételek megállapítására befolyást gyakorolni. A munkajog terén, az érdekképviseleteknek a gazdasági életben való megjelenésével kapcsolatban észleljük oly jog­intézmények jelentkezését, — minők a tarifa-

Next

/
Thumbnails
Contents