Miskolci jogászélet, 1944 (20. évfolyam 1-4. szám)

1944 / 3. szám - Kriminalisztika és büntető igazságszolgáltatás. 1. [r.]

Kellő tájékoztatás végett előrebocsátjuk, hogy az emberi hajszálak és állati szőrzetnek alkata egymástól annyiban is eltér, hogy az emberi hajszál szerkezetében a legnagyobb helyet a középső rész, a kéreg foglalja el; ezt védi kívülről a kéregállomány legkülsőbb része, a kéreghártya, a kutikula:; a kéreg belsejében található pedig az ú. n. velőállomány, amely az emberi haj legbelsejében vékony szálat képez, amely a haj belsejében sokszor meg is szakad. Ezzel szemben sok állat szőrében a legnagyobb részt a velőállomány foglalja el, amelynek külső képe is, mikroszkopikus nagyítás mellett, eltérően alakul, mint például az őznek, a nyúlnak és a házi macskának a szőre. Az ember hajszála különben még sok egyéb jellegzetességet mutat fel. Ezek közül néhányra utalunk. Pigment tartalmának fogyása, magasabb korban, a hajzat szürkülését, a pigmenttartalom kimerülése pedig a hajaknak teljes megfehéredését idézi elő. A hírtelen megőszülésnek egészen mások az okai. A haj pigmentjének, színének mennyisége, színe és eloszlása eltérő az egyedeknél és jellegzetes az egyedre vonatkozólag; így ezekben a körülményekben meglehetősen fontos megkülönböztetési alapot nyerünk, és következtethetünk arra is, hogy a hajszál kitől ered. Minden hajszálon megkülönböztethető a hajszálnak gyökere, szára és csúcsa; a hajszálak szabad végük felé vékonyodnak és hegyalakban végződnek; a hajszálnak alakja tehát nagyon hosszúkás orsószerű; a rövidebb hajszálnál, például a szempilla-hajszálnál a vastagodás, illetve vékonyodás sokkal erőteljesebb. A hajszálnak gyökere a bőrnek, az epidermisnek egy mélyedésébe, a hajszemölcsbe van beágyazva. A normális helyzet az, hogy minden élőlény ha j állaga állandóan változik, a régebbiek kiesnek, újak nőnek. A hajszálak vastagsága is eltérő; felnőtteknél az állon levő hajszálaknak vastagsága körülbelül 1.2, a bajuszhajszálé 1.15, a szemöldökhajszálé 0.8, a hónaljhajszálak vastagsága valamivel kisebb, végül a fejen levő hajszálak vastagsága körülbelül 0.7 milliméter. Ahol az izzadság lerakódása nagyobb, ott ez a hajszálakon is mutatkozik, mint a hónaljban levő hajszálaknál. Eltérő képet mutat a hajszálnak szabad vége, ha vágva nem lett, mást ha vágva lett és ismét mást, ha megsérült, ha a hajszál végét például tompa eszköz érte és elszakította folytatásától. A hajszálaknak megperzselése mikroszkopikus vizsgálattal könnyen megállapítható; ilyenkor más a képe, ha nagy meleg érte és más ha csak megperzselődött. Az epidermiszből kikerült hajszálak hajgyökere is eltérően alakul, ha a hajszálak megérésük után a természet rendje szerint kiestek, és viszont teljesen más a hajgyökér képe, ha az illető hajszálat erőszakkal kitépték; az utóbbi esetben a hajgyökéren rajta tapadnak esetleg a hajtüszőnek részei is. De nem akarjuk ezeknek az eltérő lehetőségeknek sorát folytatni; célunk természetesen nem ezeknek a kimerítő felsorakoztatása, hanem csak annak szemléltetése, hogy a bűncselekmény helyszínén talált hajszálak sok mindenféle következtetésre adnak alapot és támpontot, ha 39