Miskolci jogászélet, 1943 (19. évfolyam 1-10. szám)

1943 / 5. szám - A magyarországi protestáns egyházak perjoga

bitériumnak rendes jegyzője van, az előadói feladatok ellátása ez utóbbira hárul72). A határozatképességet a hivatkozott törvény abban az esetben, ha az egyházközségi bíráskodást maga a prezsbitérium gyakorolja, — az elnökséget kivéve — a prezsbitérium felerészének jelenlétéhez, abban az esetben viszont, ha a prezsbitérium tagjai sorából külön egyházközségi bíróság alakíttatott, — az elnököt, illetőleg alelnököt is beleértve — legalább 3 tag megjelenéséhez köti. Arra az esetre pedig, ha a bíróság tagjai páros számban volnának jelen, egy tagot kisorsolni rendel és a határozatot szótöbbséggel meghozottnak nyilvánítja73). Az egyházközségi bíróság szervezetének és belső felépítésének további fejlődése során az egyházi törvényhozás érezhetően arra törekszik, hogy ezt a bírói fórumot szervezetében minél tökéletesebbé s a gyakorlati adottságokhoz minél inkább alkalmazkodóvá tegye s így végső soron az egyházközségi bíráskodás nívója és jelentősége fokozatosan javuljon és emelkedjék. E téren az következő lépést ismét a református egyház tette meg, amennyiben az 1891/93. évi zsinati törvényeiben úgy intézkedik, hogy az egyházközségi bírskodás mikénti gyakorlását, azt tehát, hogy ezt a feladatot maga a prezsbitérium, vagy pedig ez utóbbiból alakított külön bírói testület lássa el, nem bízza a prezsbitérium tetszésére, hanem imperative úgy rendelkezik, hogy amennyiben az egyházközség lélekszáma a 2000 lelket nem haladja meg, az egyházközségi bíráskodást maga a prezsbitérium köteles gyakorolni, míg ellenkező esetben ez a jog, illetőleg feladat a prezsbitérium kebeléből alakított 5—10 tagból álló egyházközségi bíróságot illeti74). Az elnökség kérdésében a most hivatkozott törvény annyi változást mutat, hogy a lelkész és főgondnok mint elnökök között a tárgyalás vezetésének és haJtározat kimondásának jogát a hivatalára nézve idősebb elnöktárs részére biztosítja75). Jellegzetes rendelkezése ennek a törvénynek, hogy az előző törvény vonatkozó szabályától eltérően az elnökséget megfosztja szavazati jogáról76). A prezsbitérium és annak a tagjai sorából alakított egyházközségi bíróság a hozott határozatokról a prezsbiteriumot értesíteni köteles77). 72) Ref. egyházi törvények. 1881/82. 241. §. Tóth Sámuel id. m. 6. §. 73) Ref. Egyházi törvények. 1881/82. 242. §. A Tóth Sámuel-féle id. rendtartás figyelemreméltó e tekintetben azért, mert arra az esetre, ha az egyházközségi bíráskodást a prezsbitérium gyakorolja, a határozatképességhez legalább 3 tag, míg ott, ahol a bíráskodást a prezsbitérium kebeléből alakított bíróság gyakorolja, a tagok egyharmadának jelenlétét kívánja meg. 7. §. 74) Ref. egyházi törvények 1891/93. 276. §. 75) U. o. 278. §. 76) U. o. 279. §. 77; LT. y. 280. — Ref. egyházi törvények 1881/82. 243. §. 69