Miskolci jogászélet, 1943 (19. évfolyam 1-10. szám)

1943 / 1. szám

lelkészegyesületen belül az megvalósítható volna. Dr. Mohácsy Lajos az esperes és a püspök jogkörének megcsonkításától fél a becsület­szék felállítása esetén. E felszólalókkal szemben Dr. Benczúr Vilmos a zsinaton is védelembe vette a lelkészi becsületszék megszervezésé­nek szükséges voltát és rámutatott arra, hogy a lelkész ezentúl sem vonatnék ki a bíróság hatásköre alól; viszont lehetnek oly esetek, mikor a lelkész nem felel meg teljesen hivatásának, de fegyelmi úton ellene eljárni mégsem lehet, azért van szükség olyan szervre, hogy ezt a tényálladékot megállapítsa, melynek alapján azután a bíróság dönthet a lelkész féletit3). D. Raffay Sándor és Turóczy Zoltán a lelkészi becsületszék fel­állításának szükségszerűségét alátámasztani igyekeztek még gyakor­lati érvekkel is, mert szerintük a becsületszék egy figyelmeztető szerv, preventív természetű intézmény lenne. így némely esetben elkerül­hető lenne a fegyelmi eljárás megindítása a lelkésszel szemben, mert ez mindig károsan hat vissza az egyházra is. A becsületszék szerve­zése esetén a lelkészek a világiaknál is súlyosabb fegyelmezésnek ve­tik alá magukat4). Áthidaló álláspontot képviselt az általános vitában dr. Mikler Ká­roly, aki elfogadja a lelkészi becsületszék felállítására vonatkozó in­dítványt, de azzal a megszorítással, hogy tevékenykedése inkább zsüri­szerü lenne és nem perrendszerüen, nem konkrét bizonyítékok alap­ján döntene5). A zsinat a lelkészi becsületszék felállítására vonatkozó indítványt alapos és komoly vita után két szavazattöbbséggel elfogadta és kiadta azt a szövegegyeztető bizottságnak, hogy szövegezze meg és illessze be a törvénykezésről szóló javaslatba. A lelkészi becsületszék intézményének megszavazása a zsinat vi­lági tagjai közt némi nyugtalanságot idézett elő és a javaslat részle­tes tárgyalásánál Vladár Gábor dr. és D. Szeberényi L. Zs. újból ki­fejtették köz- és egyházjogi aggályaikat. Különösen mély benyomást tettek dr. Vladár Gábor kir. kúriai tanácselnök, zsinati előadónak ér­vei, ki újból helytelenítette a lelkészi becsületszék megszervezését. Nyo­matékosan kifejezte, hogy nem hiszi, mikép a megszervezett becsület­szék a kisebb jelentőségű, fegyelmi eljárás alá nem eső ügyek elinté­zése révén a lelkészeket máris komolyabb meggondolásra fogja kény­szeríteni. Attól tart, hogy a lelkészi becsületszék a Magyarhoni Evan­gélikus Lelkészi Egyesület (Mele) keretén belül kap szervezetet, az egyesület révén az állami befolyás is erősbödik, már pedig az evan­gélikus egyház erőssége épen abban rejlik, hogy autonómiája függet­len az állam beavatkozásától. Minden egyesület életében lépten-nyo­mon beavatkozhatik az állami közigazgatás; elküldheti egyebek közt a rendőri hatósági tisztviselőt annak gyűlésére és így a rendőrható­sági ellenőrzés feltétlenül érvényesülni fog, a Mele révén, a keretein belül megszervezett lelkészi becsületszék intézményénél is. Veszedel­3) U. o. i. h. *) ü. o. i. h. s) U. o. i. h. 3

Next

/
Thumbnails
Contents