Miskolci jogászélet, 1943 (19. évfolyam 1-10. szám)

1943 / 1. szám

lelkészegyesületen belül az megvalósítható volna. Dr. Mohácsy Lajos az esperes és a püspök jogkörének megcsonkításától fél a becsületszék felállítása esetén. E felszólalókkal szemben Dr. Benczúr Vilmos a zsinaton is védelembe vette a lelkészi becsületszék megszervezésének szükséges voltát és rámutatott arra, hogy a lelkész ezentúl sem vonatnék ki a bíróság hatásköre alól; viszont lehetnek oly esetek, mikor a lelkész nem felel meg teljesen hivatásának, de fegyelmi úton ellene eljárni mégsem lehet, azért van szükség olyan szervre, hogy ezt a tényálladékot megállapítsa, melynek alapján azután a bíróság dönthet a lelkész féletit3). D. Raffay Sándor és Turóczy Zoltán a lelkészi becsületszék felállításának szükségszerűségét alátámasztani igyekeztek még gyakorlati érvekkel is, mert szerintük a becsületszék egy figyelmeztető szerv, preventív természetű intézmény lenne. így némely esetben elkerülhető lenne a fegyelmi eljárás megindítása a lelkésszel szemben, mert ez mindig károsan hat vissza az egyházra is. A becsületszék szervezése esetén a lelkészek a világiaknál is súlyosabb fegyelmezésnek vetik alá magukat4). Áthidaló álláspontot képviselt az általános vitában dr. Mikler Károly, aki elfogadja a lelkészi becsületszék felállítására vonatkozó indítványt, de azzal a megszorítással, hogy tevékenykedése inkább zsüriszerü lenne és nem perrendszerüen, nem konkrét bizonyítékok alapján döntene5). A zsinat a lelkészi becsületszék felállítására vonatkozó indítványt alapos és komoly vita után két szavazattöbbséggel elfogadta és kiadta azt a szövegegyeztető bizottságnak, hogy szövegezze meg és illessze be a törvénykezésről szóló javaslatba. A lelkészi becsületszék intézményének megszavazása a zsinat világi tagjai közt némi nyugtalanságot idézett elő és a javaslat részletes tárgyalásánál Vladár Gábor dr. és D. Szeberényi L. Zs. újból kifejtették köz- és egyházjogi aggályaikat. Különösen mély benyomást tettek dr. Vladár Gábor kir. kúriai tanácselnök, zsinati előadónak érvei, ki újból helytelenítette a lelkészi becsületszék megszervezését. Nyomatékosan kifejezte, hogy nem hiszi, mikép a megszervezett becsületszék a kisebb jelentőségű, fegyelmi eljárás alá nem eső ügyek elintézése révén a lelkészeket máris komolyabb meggondolásra fogja kényszeríteni. Attól tart, hogy a lelkészi becsületszék a Magyarhoni Evangélikus Lelkészi Egyesület (Mele) keretén belül kap szervezetet, az egyesület révén az állami befolyás is erősbödik, már pedig az evangélikus egyház erőssége épen abban rejlik, hogy autonómiája független az állam beavatkozásától. Minden egyesület életében lépten-nyomon beavatkozhatik az állami közigazgatás; elküldheti egyebek közt a rendőri hatósági tisztviselőt annak gyűlésére és így a rendőrhatósági ellenőrzés feltétlenül érvényesülni fog, a Mele révén, a keretein belül megszervezett lelkészi becsületszék intézményénél is. Veszedel3) U. o. i. h. *) ü. o. i. h. s) U. o. i. h. 3