Miskolci jogászélet, 1943 (19. évfolyam 1-10. szám)

1943 / 4. szám - A magyarországi protestáns egyházak perjoga

Az egyházkormányzat szervezeti kiépítésével azonos ütemben ezek a legkevésbbé sem protestáns, még kevésbbé zsinat-prezsbiteri alkotmányokba beilleszthető megoldások fokozatosan megszűntek. A protestáns egyházak életében mindinkább tért hódít a kollégiális gondolat s ennek folytán hovatovább nemhogy a püspök és esperes nem gyakorolhatnak önállóan, vagy társas szerv bekapcsolásával bírói hatalmat, de maga a bíráskodás, egészen egészségtelen és helytelen módon lassan áttolódik a közgyűlések hatáskörébe. A bírói szervezet fejlődése történetének ebben a szakában a bírói hatalom gyakorlása az egyházmegyei és egyházkerületi közgyűlések vagy a korbeli terminológia szerint: zsinatok hatáskörébe megy ál, vagyis a bíróságok maguk az egyházmegyei és egyházkerületi közgyűlések lesznek Ez a megoldás a törvénykezést rendkívül nehézzé, körülményessé teszi és gyakran szinte megoldhatatlan nehézségek elé állítja48). Ez a rendkívül visszás helyzet váltja aztán ki a hazai protestáns egyházakból azt a meggyőződést, hogy a törvénykezés feladatának ellátását a közgyűlésektől különálló, egyenesen erre a célra rendéit egyházi szervek, úgynevezett egyházi bíróságok jog- és feladatkörébe kell utalni49). Ez a meglátás, az egyházi bíráskodás fontosságának büntetést érdemel, vagy belsőt, Templombelit. .. Tanító jóknak pedig mint Lelki Páfz, toroknak fejet hajtsanak s annak jó Gondviselői s betsülői legyenek és minden jóban néki engedjenek." Tóth Ferentz: A Magyar, és Erdély országi protestáns ekklésiák históriája. 153. 1. 48) „De amint én ismerem gyűlési életüket .. . nyíltan kimondom hogy . . . bennük nagyobbrészt jogi kérdések vitattatnak s az ez, vagy az által elkövetett, vagy el nem követett hibák megrovása stb. felett replikáznak a tagok; vagy mivel például egyetlen egy gyülekezet, vagy személy perének eldöntése egy pár napot rabol el az egy pár napig tartó gyűlésből és így az egész gyűlés idejét." Szclcács: Egyházszerkezet, em notís redactoris. Protestáns Egyházi és Iskolai Lapok V. óv. 184(5. 417—418. 1. 49) „... azonban célszerűbb rendezését óhatjuk s kívánjuk mindaz egyházvidéki, mind az egyh. kerületi — tract. suprintendentialis — gyűléseknek; jelesen: mivel az egyházakban kétféle tárgyak adhatják elő magokat, u. m. peresek és közkormányzatiak; ezeket külön alakult gyűléseken kívánjuk intéztetni; a peres tárgyak felett például ítél az egyh. megyei törvényszék az asperes, segédgondnoka s a rendes ülnökök; a közkormányzási tárgyakban pedig egyh. megyei közgyűlés határoz. . „ . . . Az egyházkerületet is a tárgyak kétfelesége szerint kétféle gyűlésre, u. m. egyházkerületi törvényszékre ós egyházkerületi közgyűlésre óhajtjuk s kívánjuk osztani; amannak szóval és szavazattal bíró tagjai a püspök, vagy superintendens mi.it elnök, segédfőgondnoka; az esperesek s segédgondnokaik s ezeken kívül más mindenkinek csak bemehetés s hallgatás, de szólás- és szavazati jog nem leend." Hajnal Ábel: Zsinati tárgy: 10 pont s ezekre a békési presbyterium határozata. Protestáld Kgyházi és Iskolai Lapok IV. évf. 1845. 804_805. 11. „Én tehát azt tenném, hogy mihelyt ily ügyes-peres tárgy adatik fel a gyűlésre, azt a gyűlés kebeléből kiküldendő választmány, bíróság, consistorium, synodrion, v. nevezzétek ahogyan akarjátok, félére bíznám. Hogy ezek állandó tagok legyenek-e. •vagy csak szükség esetében kiküldendök, több évre választassanak-e, vagy csak egy és bizonyos perbeli ítélethozatalra, azontúl megszűnvén hatáskörük: azzal én keveset gon59