Miskolci jogászélet, 1943 (19. évfolyam 1-10. szám)

1943 / 3. szám

Iiögy a szuverén törvényhozó szerv szuverénitása ezen a téren korlátozható volna. De ez tulajdonképpen már ismét gyakorlati kérdés 5 ha valaha meg is történne, a fenti elv ezzel mit sem veszítene értékéből, hiszen abban a pillanatban, amikor a törvényhozó zsinat az \adott helyzeten változtatva a törvénykezési eljárás terén a most tárgyalt szempontból bármilyen változtatási is eszközölne, a beállott változás már mint adottság jönne figyelembe s ekként az elv, hogy e probléma megoldásánál mindig az adott helyzetből kell kiindulni, továbbra is változatlanul érvényben marad. A jogforrások sorrendjében harmadik helyen a szokás áll. Köztudomású, hogy a szokás forrási értékét minden jogrendszer milyen magasra értékeli. Ez a magas értékelés a protestáns egyházak perJogában is megtalálható. Azokban az esetekben ugyanis, amelyekre nézve sem a törvény, sem pedig a szabályrendelet nem nyújt kellő felvilágosítást s amelyeket sem törvény, sem szabályrendelet nem szabályoz, előtérbe nyomul a szokás éspedig az a szokás, amely az adott perjogi kérdésben :az egyházban érvényben van. A szokásnak e hézagpótló jellege mellett van egy másik, igen fontos tulajdonsága is, amennyiben a szokás a peres eljárásban is a tételesjogi, tehát törvényi és szabályrendeleti rendezettséggel szemben is kifejlődhet és érvényre juthat. Az ilymódon kialakult szokás a bírói gyakorlatból táplálkozik s e réven adott esetben a peres eljárásjog forrásai között első helyen említett törvénnyel egyenrangú jogforrási tényezővé emelkedhetik. A legfelsőbb egyházi bíróságok jogegységi határozatai2*) minthogy minden egyházi bíróság számára kötelező erővel vannak felruházva s az állandó bírói gyakorlat folytán jogszabályoknak tekintendők, a törvénykezési eljárásnak jogforrásaként jönnek figyelembe. Végül jogforrásként kell felemlítenünk a magyarországi protestáns egyházak bírói ügyviteli szabályait is. Az ügyviteli szabályok — melyek túladj ónképpen szabályrendeleti úton keletkezvén, ilyeneknek is tekinthetők — sok vonatkozásban tartalmaznak igen értékes eljárásjogi rendelkezéseket is, amelyek úgy a bíróságra, mint bizonyos esetekben a peres felekre nézve is kötelezők. Az egyház bírói hatalma és az egyházi bíróság fogalma. A protestáns egyházak bírói hatalmát vizsgálva mindenekelőtt :annak a kérdésnek tisztázása látszik szükségesnek, hogy ez az egyházi iiírói hatalom tulajdonképpen honnan ered, honnan vezethető le, illetőleg hova vezethető vissza? Az egyház bírói hatalmának eredetéi kettős szemléletben adhatjuk. Vizsgálható a bírói hatalom egyrészt mint lelki hatalom és ott z*) A magyarországi református egyház törvényed. 1928. VI. t. c. 32—34. (A ^továbbiakban: Ref. egyházi törvények 1928.) — A magyarországi ágostai hitvallású -evangélikus (keresztyén egyház törvényei 1934/37. VIII. t. c. 27. §. (A továbbiakban: "J£v. egyházi törvények 1934/37.) 41