Miskolci jogászélet, 1943 (19. évfolyam 1-10. szám)

1943 / 1. szám

teszi át. A Spruchkollegium elnöke az ügyet kiadja további kivizsgálás végett a kollégium egyik tagjának, aki még 1—2 tagot, mint ülnököket, maga mellé vehet. A lelkész a tényállásról értesítendő és megidézendő. Védelmét szóban és írásban is előterjesztheti. A Spruchkollegiumnak a kivizsgálással megbízott tagja tanukat is hallgathat ki. Ha a kivizsgálást végző kollégiumi tag a szóbeli tárgyalási kimerítettnek látja, akkor az összes erre vonatkozó iratokat beszolgáltatja a Spruchkollegium elnökének, aki szóbeli tárgyaláson kitűzi a napot, amiről a lelkész is értesítést kap, hogy a vádpontokra minden tekintetben felkészülhessen. (Folytatjuk.) Dr. Bruckner Győző. A magyarországi protestáns egyházak perjoga*) Az egyházi perjogról általában. Az egyházi per fogalma. A magyarországi protestáns egyházak perjogának vizsgálatánál, e perjog felépítésénél és meghatározásánál elsősorban is az egyházi per fogalmát kell tisztáznunk. Ebben a vonatkozásban tehát legfontosabb kérdés az, hogy vájjon van-e egyáltalában egyházi per s ha igen, mi ennek az egyházi pernek fogalmi meghatározása. Ál;alános jogi felfogás szerint perről abban az esetben lehet beszélnünk, ha valamely vitássá vált jog tekintetében két személy — legyenek akár természetes, akár pedig jogi személyek — bizonyos meghatározott szabályok betartásával e jog érvényesítése érdekében bizonyos cselekményeket végez s e cselekvés egy hatósági szerv - • a bíróság — közreműködésével bonyolódik le. Különösképpen fontos ebben a viszonylatban a bíróság közreműködése, mert ennek hiányában — bármennyire is meglegyenek azok a kellékek, amelyeket fentebb a perrel kapcsolatosan felsoroltunk — legfeljebb vitáról lehet szó, de semmiesetre sem perről, mert a per lényeges ismertető jelét éppen az adja, hogy hatósági szerv: a bíróság előtt indul, fejlődik ki és fejeződik be. A pernek ezt az általános értelmezését szem előtt tartva, azt kell megállapítanunk, hogy egyházi per valóban van és egyházi perről, mint adottságról beszélhetünk. Kétségtelen ugyanis, hogy a fennálló egyházi jogszabályok értelmében van olyan jog, amely jellegzetesen egyházi jog, jellegzetesen egyházi jogosítvány. Az is nyilvánvaló, hogy ez az egyházi jog, vagy *) Készlet szerző e címen megjelenő nagyobb tanulmányából. 12