Miskolci jogászélet, 1943 (19. évfolyam 1-10. szám)

1943 / 8. szám - A modern szociálpolitika fejlődése

/ A modern szociálpolitika fejlődése Az első világháborút követő évtized a szociálpolitikai alkotások terén eredményekben gazdagabb, mint a kapitalizmus kialakulása óta eltelt egész korszak. A háborús helyzet különösen kedvező talajt teremtett a kapitalizmus számára, amely a lehetőségeket korlátozás nélkül ki is használta és hatalmában erősen meggyarapodván, sokszor még azt a csekélyszámu szociális jelentőségű vívmányt is lábbal tiporta, amelyet a szociális mozgalom hosszú évtizedek kitartó munkája révén kierőszakolni tudott1). A szociális mozgalom lendülete, átütő ereje, a kapitalista termelési rendszer eddigi élete alatt az első világháború végén mutatkozott a leghatalmasabbnak és a háború utáni szociálpolitika eredményeinek gyökerei mind viszavezethetők ebbe az időbe, amellyel teljesen lezárulni látszott a gazdasági öncélúság korszaka. A változás bekövetkeztét a békekötésben résztvevő valamennyi állam kormánya részéről történt kinyilatkoztatás is jelzi, amely a páriskörnyéki békeszerződések XIII. részében olvasható: „A Nemzetek Szövetsége az általános béke megvalósítását tűzte ki céljául és ezt a békét csak úgy lehet elérni, ha a szociális igazságosságra alapítják. És minthogy vannak munkaviszonyok, amelyek az emberek nagy tömegét annyi igazságtalansággal, nyomorral és nélkülözéssel sújtják, hogy az ebből keletkező nagy elégedetlenség a világ békéjét és összhangját veszélyezteti, e viszonyok megjavítása sürgősen szükséges". A továbbiakban felsorolás következik a szociálpolitikai törvényhozásban legsürgősebben alkalmazandó elvekről: 1. A munka nem tekinthető csupán árunak, vagy kereskedelmi cikknek. 2. A szabad szervezkedés joga minden törvényes célra, mind a munkások, mind a munkaadók részére. 3. A munkásoknak olyan munkabérrel való díjazása, amely számukra tisztességes életnívót biztosít. 4. A 8 órás munkanap, vagy a 48 órás munkahét az elérendő cél mindenütt, ahol még elérve nincsen. 5. Heti legalább 24 órás összefüggő és lehetőleg vasárnapra eső munkaszünet. 6. A gyermekmunka megszüntetése és mindkét nembeli fiatalkorúak munkájának olyan korlátozása, amely mellett: nevelésük folytatása és kellő testi fejlődésük biztosítható. 7. A férfit és nőt egyenlő értékű munkáért azonos munkabér illeti meg. 8. A munkaviszonyokra vonatkozólag alkotott jogszabályoknak méltányos gazdasági elbánásban J) Plag> Dezső: Háborús szociálpolitika. 113