Miskolci jogászélet, 1943 (19. évfolyam 1-10. szám)

1943 / 1. szám

taxativszerü megállapítása is kívánatos volna. A Mele 1938-ban módosított és az egyetemes közgyűléstől jóváhagyott alapszabályai kimondják, hogy „az egyesületek kötelezett tagja minden felszentelt lelkész, aki a magyarországi evangélikus egyházegyetem kötelékébe tartozik, bármilyen munkakörben szolgál és ha nyugdíjazott is"13). Mivel az egyetemes közgyűlési határozat értelmében minden felszentelt lelkész, akár tényleges szolgálatban áll, akár nyugállományban van, a Mele kötelezett tagja, így ezek mindnyájan a lelkészi becsületszék illetékessége alá tartoznak. Kívánatos lett volna, hogy a Mele tagságának kérdése ne egyetemes közgyűlési határozat alapján, hanem törvényes úton rendeztessék. Az egyetemes közgyűlési határozatok sokszor muló természetűek és a közgyűlésen könnyen akadhat olyan többség, mely a Mele-be való tartozásnak kötelezettségét felfüggeszti, vagy hatálytalanítja és akkor már csak azok a felszentelt tényleges vagy nyugdíjas lelkészek tagjai a Mele-nek, akik önként, szabad elhatározásból maradnak az egyesületben. Ennek következtében ilyen esetben csupán ezek a lelkészek tartoznának a lelkészi becsületszék illetékessége alá. Nagyobb nehézséget okoz azonban az állami hittudományi kar tagjainak sajátságos közjogi helyzete, mivel ők egyfelől felavatott lelkészek, másfelől azonban állami közalkalmazottak is, akik viszont egyházi vonatkozásban az egyházi fegyelmi hatóság alatt állanak, de a Mele alapszabályaiban szervezetet nyert lelkészi beszületszék mégsem indíthat becsületszéki eljárást az állami szolgálatban álló hittudományi egyetemi tanárok ellen. Csak az evangélikus egyházi hatóság járhat el velük szemben, mint fegyelmi hatóság, de csakis egyházi vonatkozásban14), de semmi körülmények közt egy egyesület, tehát a Mele sem, még kevésbbé pedig a Mele kebelén belül szervezett lelkészi becsületszék, melynek nem áll módjában és jogában veiül szemben becsületszéki eljárást indítani. Viszont a lelkészi becsületszéknek épen a theológiai egyetemi tanárok professzori működésével kapcsolatosan feladata lehetne, hogy a tanszabadság elvének tiszteletben tartása mellett, — felmerült konkrét esetekben, — megállapítsa, hogy a hittudományi egyetemi tanár által hirdetett tanok összeegyeztelhetők-e az egyház sarkalatos alaptételeivel, a szentírással és a szentíráson nyugvó hitvallásokkal. A lelkészi becsületszéknek ily irányú működését azonban törvényhozási úton kellett volna megalapozni és hasonlóan a németországi Spruchkollegium tevékenységével összhangba hozni. A lelkészi becsületszék különben is a Spruchkollegium jellegzetes attribútumaival rendelkezik. Ha egybevetjük a két intézményt, akkor lehetetlen, hogy a köztük fennálló hasonlatosságot észre ne vegyük, szinte az a benyomásunk, hogy a Spruchkollegium alapfelépítése hatással lehetett a lelkészi becsületszék eszméjének kitermelésére. * * * 1S) A Magyarhoni Evangélikus Lelkészek Egyesületének alapszabályai. Cegléd, 1939. 4. $. «) E. T. VI. tc. 5. §. 8