Miskolci jogászélet, 1943 (19. évfolyam 1-10. szám)

1943 / 6. szám

létből kell választani. Eltekintve attól, hogy a református egyházra vonatkozólag itt közölt adatokat csak fenntartással lehet elfogadnunk, mert nem látszik valószínűnek, hogy az egyházkerületi bíróságba az espereseken és az egyházmegyei gondnokokon kívül más lelkészi, illdtöleg világi bírák ne választattak volna, figyelmet érdemel e munka abból a szempontból, hogy említést tett arról, mikép ha az evangélikus egyházkerületi bíróság az előírt hét taggal adott esetben meg nem alakulna, az egyházkerületi közgyűlés, ha együtt van, jogosult a rendkívül sürgős ügy elbírálása végett az egyházkerületi bíróságot arra az egy esetre megfelelően kiegészíteni131). Egyébként arra vonatkozólag, hogy minden egyházkerület a maga bíróságát más-más módon szervezte s csak a nagy vezető elvek voltak azonosak, utalnunk kell a dunáninneni evangélikus egyházkerület „rendtartására", amely szerint az egyházkerületi közgyűlés az egyházkerületi törvényszéketi úgy szervezi, hogy a szuperintendensen és egyházkerületi felügyelőn, mint állandó elnökökön kívül 6 világi és 6 lelkészi közbírót választ; ez utóbbiak közül egynek tanárnak kell lennie. Az egyházkerületi bíróság, az elnökséget is beleszámítva, 9 tagu tanácsban hivatott eljárni, azonban a tanácstagok között a tanári tagnak feltél énül szerepelnie kell132). Ugyanebben az időben, tehát a protestáns egyházak országos törvényeinek megalkotását közvetlenül megelőző évtizedekben a külön szervezkedő erdélyi egyházrészek református egyházkerületi törvényszéke figyelmet érdemel azért, mert itt a püspökön és a világi főgondnokon kívül az egyházkerületi törvényszéket a közjegyző (generális nótárius), a közügyigazgató (generális director) és az egyházkerületi közgyűlés által titkos szavazás útján választott három esperes, három tanár és három világi bírói tag alkotja, akik közül érvényes határozat hozatalához legalább hét tag jelenléte szükséges123). A hazai két protestáns egyház közül országos törvényeit előbb megalkotó református egyházban az 1881/82. évi zsinat jogszabályai szerint az egyházkerületi törvényszék tagjai közé a püspökön és főgondnokon kívül az esperesek és egyházmegyei gondnokok valamint az egyházkerületi lelkészi és világi tanácsbírák tartoznak. A határozatképesség — az elnököt is beleértve — legalább 7 tag jelenlétéhez van kötve és amennyiben a bírák az ülésen páros számban jelennének meg, a hivatalára nézve legfiatalabb esperes, gondnok, vagy tanácsbíró részt vesz ugyan a tanácskozásban, de szavazati joga nincsen. Amennyiben ketten volnának ilyen minőségben, a sorshúzás dönti el, hogy ki nem szavazhat134). isi) Kovács Ferenc: Egyetemes és résszerű egyházjog alaptanai különös tekintettel a magyarhoni prot. egyházakra. 234. §. 132) Egyházi rendtartás a dunáninneni ágost. hitv. evang. kerület számára 1878, 499—500. §§. 133) Kolozsvári Sándor dr. id. m. 186. 1. és Kun Béla dr.: Magyar református egyházalkotmány 1908. 114. 1. 134) Eef. egyházi törvények. 1881/82. 248. §. Említésre méltó, hogy a zsinat foglalkozott olyan tervezettel is, amely az egyházkerületi bíróság tagjai között az 96