Miskolci jogászélet, 1942 (18. évfolyam 4-10. szám)

1942 / 8. szám - A querela inofficiosi testamenti történeti kialakulásáról

)C A „querela inofficiosi testamenti" történeti kialakulásáról* A rómaiak ősi ius civiléjének, az agnatión nyugvó örökösödés jogi rendje, amely a páter familias korlátlan rendelkezési szabadságának az az elvét állította az egész örökösödési jog tengelyébe1), — az idők multával, lassanként tarthatatlanná vált. A társadalom megváltozott jogi felfoe: UStl, cl változott idők szelleme, már a köztársaság vége felé olyan volt, amely nem kedvezett többé a páter familias egyeduralmi helyzetének. A patria potestas évszázados múltú ősi intézménye inogni kezd és az azon nyugvó családi berendezkedéssel együtt lassanként kiszorult a gyakorlatból. A patria potestassal együtt lassan kimegy a gyakorlatból a rajta nyugvó u. n. jus gentilicium, mint a magánjogi berendezkedés alapja is, — és átadja a helyét a feltünedező korszak új eszmeáradatainak. Az a nagyfontosságú átalakulási folyamat, amely mint már említettük, a köztársaság utolsó századában kezdődött és a császárság korában már be is fejeződött, a legnagyobb és leglényegesebb újításokat éppen az örökjog terén mutatja fel. A nagy és mélyreható változás, amelyen a római jog átment, természetes folyománya annak, hogy az ősi ius agnationist lassanként kiszorította a modernebb ius cognationis. A vérrokonságon nyugvó örökösödési jog, természetesen egészen más szabályokat igényelt, mint a régi agnát rokonságon felépített örökösödési jog. Efeek a fundamentális változások a római örökjogi' rendben, már a köztársaság vége felé, illetve a principatus első századaiban mentek végbe, amely válJ) Lásd Dr. Bruns: Über Testirfreiheit und Pflichttheil (Zeitschrift für vergleichende Rechtswissenschaft) Stuttgart, 1879. Bd. II. 161. és következő lapokat, amelyen kifejti, hogy a rómaiaknál a végrendelet nagyon hamar elterjedt. „Es beruht dies darauf, dass das römische Recht überhaupt seine welthistorische Eigentümlichkeit vorzugswcist darin hat, dass in ihm das Prinzip der individuellen Freiheit im Privátrechte besonders zur Ausbildung gekommen ist, V. ö. W. Rönnberg: Das Erbrecht von Gortyna. Berlin, 1888. 7. és köv. lapokkal, ahol szerző találóan mondja, hogy a római jogban minden örökjog az örökhagyó akaratából folyik. Ezért lehetett — úgymond Rönnberg — a legrégibb időkben korlátlanul, a forma keretén belül suikat kitagadva is végrendelkezni. Ezért hozták be a szükségörökjog megsértése esetére a rescissibilitást, color insania okából. Lásd még Kari Unzner: Die querela inofficiosi testamenti nach dem Rechte vor der Novelle 115. München, 1891. 1. lap. 113