Miskolci jogászélet, 1942 (18. évfolyam 4-10. szám)

1942 / 7. szám - A magyarországi német evangélikus egyházközségek egyházjogi különállására irányuló törekvések

V A magyarországi német evangélikus egyházközségek egyházjogi különállására irányuló törekvések. A modern mai világnézetek, kialakulása átalakító hatást gyakorolt az egyes egyházak lelki életére és így nagy átalakító hatást gyakorolt a nemzeti szocializmus kialakulása a magyarhoni ev. német egyházak életére is. A magyarországi evangélikus német egyházak békés egyetértésben és szoros együttműködésben éltek a közös egyházkerületek, egyházmegyék területén belül a bécsi kisebbségi egyezményig. A német egyházközségek, iskolák teljes autonómiát élveztek és semmi sem akadályozta őket munkájukban. Mindezek ellenére a magyarországi evangélikus német népcsoport megmozdult, szervezkedni kezdett, hangoztatván az evangélikus német gyülekezeteink égető kérdéseinek a gyors megoldását és orvoslását, amelyet az általok írt és 1940. évi november hó 4-én az Ev. Egyházegyetem -elnökségéhez benyújtott Memorandumban ismertettek. A Memorandum írói ismertetik az evangélikus német gyülekezeteik hitéleti válságát, amelyet az evangélikus egyház elnökségéhez Scholtz Ödön ny. esperes, Schrödl Mátyás alesperes, Zimmermann János ny. esperes, Weidlein János gimn. igazgató és Spiegel Schmidt Frigyes egyházkerületi missziói kis m. lelkész aláírásával nyújtottak be. A bajok orvoslására egyúttal indítványokat is tettek, amelyek a német gyülekezetek megmentését szolgálnák. A Memorandumot a magyarországi német egyházi és világi vezető emberek, vagyis a német népcsoport tudtával és beleegyezésével, valamint a Deutsches Kirchliches Aussenamt és a Gusztáv Adolf egyesület kiküldöttének tudtával készítették el. Ez a Memorandum, amely újabban Spiegel Schmidt Frigyes egyházkerületi missziói kis m. lelkész felelős kiadásában a közelmúltban jelent meg1), első szakaszaiban általános helyzetképet nyújt a történeti idők folyamán a magyarhoni német ev. egyházról, a magyarhoni egyetemes ev. egyház kebelében. Majd a magyarosító iskola politikai átalakító hatását ismerteti, kiemelvén azt, hogy káros hatását ez különösen akkor éreztette német gyülekezeteikkel, amikor azoknak népi öntudata felébredt2). Ez idézte elő többek között a magyarhoni német gyülekezeteink hitéleti válságát is. A magyarországi ev. német gyülekezetek válságát abban látja a Memorandum, a legújabban felébredt népi öntudat ismertetése után, hogy az egyház munkájába belevitték a magyarosítás célkitűzéseit, s annak szolgálatába állították a lelkészeket és a tanítókat és így az ev. német gyülekezetek lelkészei és tanítói — bármennyire német származásúak is — belevitték a magyarosítást, mint mellék-, olykor főcélt — lelkészi és tanítói munkájukba, és ennek káros hatásai nyilvánvalóan jelentkeztek az egyházi életre azóta, amióta gyülekezeteikben a népi öntudat, felébredt. Hangoztatja a Memorandum, hogy amidőn a magyarosító törekvésekkel szemben megindult 1923-ban a hazai németség szervezkedése, amely mérsékelt és szerény programmot igyekezett megvalósítani, az ev. papok *) Memorandum evangélikus német gyülekezeteink égető kérdéseinek megoldásáról. Győr, 1942. 20 1. 2) U. o. 5. 1. 111