Miskolci jogászélet, 1942 (18. évfolyam 4-10. szám)

1942 / 7. szám - Kamat a római jogban (Folytatás.)

Különleges kamatviszonyként említendő meg az időközi kamat, AZ interusurarium, mely azt az összeget jelenti, amit az adós a tőkének kamatok nélkül lejárat előtt való visszafizetése esetében a maga javára levonhat. E levonás összege annyi, mint amennyit a kamatok a tényleges fizetés napjától a kikötött lejárat napjáig kitesznek. E levonást az időelőtti fizetés hasznának (commodum representationis) nevezzük. A kamatviszony másik különleges] formáját hozta létre a feleknek az a megegyezése, hogy a zálogtárgy gyümölcsei a hitelezőt kamatként illessék meg. E jogviszonyt antichresisnek, az ennek megalapítására irányuló formátlan egyezményt pedig pactum antichreticumnak nevezzük. d) A kamatigény érvényesítése. A kamatfizetésre irányuló köttelezettség alapja járulékos kötelem, mely a főkötelemhez kapcsolódik; a római jog azonban ennek ellenére is lehetővé tette, hogy a hitelező kamatigényét önállóan érvényesíthesse A kamatigény érvényesítésére a kamatkönyvekről elnevezett calenderii actio szolgált. Ez igény érvényesítésével kapcsolatban különbséget kell tennünk a stricti iuris és a bonae fidei kötelmekkel kapcsolatos kamatfizetési kötelezettségek közt. Az előbbi esetben a kamatkötelem a főkötelem nélkül is érvényesen perelhető, hiszen ott önálló usurarum obligatio jött létre az ünnepélyes kamatígéret folytán. Amennyiben azonban ily esetben a kamatok fizetését nem stipulatioval, hanem csupán pactummal kötötték ki, a kamatfizetés perelhető nem volt; a formátlan mellékegyezmény ilyenkor csupán azt a csonka joghatású kötelezettséget létesítette, hogy az ígért s megfizetett kamatokat visszakövetelni nem lehetett, ha pedig e nem perelhető kamatokat zálogjog biztosította, úgy a kamatkövetelés a zálogtárgyból kielégíthető volt. A fentiekkel szemben a bonae fidei obligatioknál a pactum adiectummai kikötött kamatok csakis a főkötelemből származó keresettel voltak követelhetők. Ha tehát a tőkekövetelést peresítették, bírói mérlegelés tárgya volt, kell-e kamatokat is fizetni. így pl. a büntetésből eredő, valamint a törvényes kamatok (usurae necessariae), továbbá a gyám által a gyámolt javára eszközölt beruházások után járó kamatok érvényesítése csupán a főkötelemből származó keresettel történhetett. Ugyancsak nem adott a jogrend külön kereseti jogot abban az esetben sem, ha uzsoránál a törvényes mértéken túl kifizetett kamatok a tőkéből levonattak; a levont összeg csakis condictio indebitivel volt visszakövetelhető96). e) A kamatviszony megszűnése. A kamatviszony megszűnik: a) a főkötelem elestével, legyen az stricti iuris, vagy bonae fidei obligatio, hiszen a kamatkötelezettség a főkötelezettséghez járul s a nélkül elveszti létalapját; b) uzsora esetében, mert a törvényes mértéken túlmenő kamatokra irányuló jogügylet érvénytelen; c) anatocismus esetében, kivéve az anatocismus anniversariust; k) Bozóky P.: 345—346. L Jörs: 150. 1. Személyi: 193. 1. 109