Miskolci jogászélet, 1942 (18. évfolyam 4-10. szám)
1942 / 6. szám - Három büntetőjogi dolgozat 1. [r.] A tényálladéki elemeknek megkülönböztetése különösképpen a normatív tényálladéki elemekről
konainak, akik pillanatnyi pénzzavarban voltak, csak 12% mellett adott kölcsönt61). A provinciákban szakásos kamatok az usura centcsima korlátain belül különbözők02), de általában a 4—6% között mozogtak63). Az usura centesima túllépése csupán bizonyos esetekben volt lehetséges törvényes joghátrányok nélkül. így: 1. a tengeri kölcsön (pecunia traiectitia) esetében, midőn a kikötendő magasabb kamat (foenus nauticum) kárpótolta a hitelezőt azért a kockázatért, amelyet az áruknak a tengeren való hányódása miatt viselt; 2. a naturálkölcsönök esetében. Itt kamathatár eredetileg nem volt megállapítva, valőszinüleg azért, mert a leggyakrabban kölcsönadott termény, a gabona aratás előtt, ha akkor adták kölcsön, nagyobb értéket képviselt, mintha a kölcsönt aratás után adták volna. Csupán Constantinus császár64) állapítja meg a terménykölcsön után szedhető kamat maximumát 50%-ban; azonban „quae lex ad solas pertinet fruges; nam pro pecunia ultra singulas centesimas creditor vetatur accipere"65). Kivételképen e korban törvényes rendelkezések a centesima usuranál alacsonyabb mértékben állapították meg a kamatmaximumot, így pl. Alexander Severus a senátorokra nézve elrendeli, hogy csak 6%-os kamatot szedhetnek tőkéjük után, majd el is tiltja azt, hogy tőkéiket kamatos kölcsönre adhassák ki66). Az arlesi zsinat (Kr. u. 314) és a niceai zsinat (Kr. u. 325) pedig a klérus tagjait tiltja el a kamatszedéstől07). V- A justinianusi törvényhozás a centisimae usurae-t felére szállítja le (dimidia centesima) ; ez az újabb kamatláb a „semisses usurae"68). A centisima usura havonta a tőke 1%-át, egy évre tehát annak 12 %-át tette ki, ennélfogva a semisses usurae havi illetőleg évi 6%>-os kamatot jelentett. — A gyakorlatban azonban ez a szabály úgy érvényesült, hogy az akkor forgalomban lévő pénzérmékre figyelemmel a kamat összegét évente 1 solidus (= 24 siliqua) után 3 siliquaval, vagyis 1/8 s> lidussal emelték, ennélfogva a semisses usurae valóságban valamivel több volt, mint 6%)69). A Justinianus által megállapított 6%-os kamatmaximum hatálya a birodalom minden polgárára kiterjedt, s e kamathatár túllépését, mint uzsora bűncselekményét, a törvény súlyos büntetéssel és azonkívül becstelenséggel (infama) sújtotta. — Az adósok gazdasági kizsákmányolását kívánta megakadályozni a justinianusi törvényhozás az a rendelkezése is, mely a 61) Cicero: Ad Atticum 3. 20. 62) Dig. 13. 4. 3. ,,aliis locis facilius et levius usuris, inveniuntur aliis difficiliuisi et gravibus usuris." — Dig. 22. 11. pd. „arbitrio iudicis usurarum moduis ex more1 r'egionis .. • comstitutitur". (Papin.) Dig. 30. 39. 1. „In usuirarum a ütem quantitate mos regionis erit sequiendus." 63) Billeter: 181. 1. G4) Cod. Th. 2. 33. „Quicunque fruges humidas vtel arentes indigentibus mutuas dederint, usurae nomine terltiam partéim superfluam consequantur, id est, uí si summa crediti in duobus modiis fuerit, tertium modium amplius consequantur. Quodsi conventus creditor propter commodum usurarum debiium recipére noluerit, non solum usuris, sed etiam debiti quantitate privandus est." 65) Cod. Th. 2. 33. 1. G6) BilLe'ter: 275. 1. 67) U. o. 278. 1. 68) Cod. 4. 32. 26. 69j Kübler: 360. 1. 93