Miskolci jogászélet, 1942 (18. évfolyam 4-10. szám)

1942 / 4. szám - A magyarországi evangélikus egyházfelügyelői intézmény eredete és egyházjogi jelentősége (Folytatás.)

7. Az egyes önkormányzati fokozaton álló felügyelők jogkörének összehasonlítása. Az evangélikus egyházfelügyelöi intézmény hosszú fejlődés utánérte el mai jogi helyzetét. Ha visszatekintünk ennek a fejlődésnek, egy_egy fontos mozzanatára, lehetetlen észre nem vennünk azt a fejlődési folyamatot, amely a felügyelői intézményt az ev. egyház életében fokról-fokra fontosabb szerephez juttatta. Évszázadok harcait, kemény és súlyos megpróbáltatásait büszkén állta ez az intézmény és nemhogy elsorvadt volna, hanem ellenkezőleg; megerősödött, mert mindazt, ami benne az élettel ellenkező volt, utólag pótolta. Szépen látható ez a folyamat különösen a felügyelői bírói jogkör tágulásánál, melynek révén nemcsak egyházjogi szempontból, hanem közjogilag is fokozódik a felügyelői intézmény jelentősége és hatásköre az egyházközségtől egészen az egyetemes egyházig. Az 1934—37. évi zsinaton életrekeltett egyházközségi bíróság összetételénél már a felügyelő is jelentős szerephez jut, habár hatásköre és illetékessége csak egyháztagoknak az egyházhoz való tartozással járó hűség és kötelesség megszegéséig terjed. A fejlődési lehetőségeknek főleg itt adódik tág tere. Lényegesen fokozottabb mértékben tüntet fel közjogi vonásokat a felügyelői intézmény egyházmegyei, de főleg kerületi és egyetemes egyházi viszonylatban. Az egyházmegyei felügyelő az egyházközségivel szemben már, mint a bírói kollégium egyik tagja járhat el az egyházi vétségekben, sőt a közigazgatási és vagyoni vitás ügyekben is. S kerületi és egyetemes felügyelőnek bírói jogköre csak annyiban bővebb, hogy, mint fellebbviteli bíróságok tagjai is eljárhatnak s az utóbbi, mint az egyetemes törvényszék tagja, vitás elvi kérdések jogegységi határozat hozatalában is részt vehet. A két felső fokozaton levő felügyelő fokozottabb'közjogi szerepe azzal is hangsúlyozást nyer, hogy megválasztásuk a ius supremae inspectionis alapján a kormánynak bejelentendő s azok, ha nem is valamennyien, a törvényhozásnak tagjai. Az egyetemes felügyelő közjogi jelentőségét még az a törvényes intézkedés is aláhúzza, miszerint ő minden megszorító féltéi el nélkül tagja a törvényhozásnak és felsőházi tagságát akkor is elnyeri, ha ideiglenesen az egyetemes felügyelői állás betöltetlensége. miatt más valaki helyettesítette volna. Közigazgatási jogi vonatkozásban a felügyelők szerepe igen erős mértékben háttérbeszorult, főleg azóta, hogy az 1934—37. évi zsinat az egyházmegyei fokozaton is a lelkészi elem számára biztosítja a közigazgatási súlsúlyt. Bár az egyetemes felügyelőt az egyházegyetem közigazgatásának a vezetése megilleti, ez a jog azonban mégsem teljes, mert az egyetemes közgyűléstől feltételezett, tehát az egyetemes felügyelő, mint közigazgatási szerv, csak másodsorban jön tekintetbe. Az a körülmény, hogy a felügyelő lelkésztársával az egyes egyházkormányzati fokon nemcsak közigazgatási hanem bíráskodási kérdésekben is hivatalánál fogva eljárni hivatott, az egyházi jogélet terén 64