Miskolci jogászélet, 1942 (18. évfolyam 4-10. szám)

1942 / 4. szám - A magyarországi evangélikus egyházfelügyelői intézmény eredete és egyházjogi jelentősége (Folytatás.)

nézve legidősebb püspök elnöklete alatt ül össze a zsinat. Ennek az elvnek a kimondása és a gyakorlatban való érvényesítése szakítást jelenteti a régi gyakorlattal, mert sem az 1791., sem pedig az 1891. évi zsinaton nem az egyetemes felügyelő elnökölt32). Érdekesen világította meg ennek hátterét Prónay Dezső br., midőn nem vállalta a zsinati elnökséget: ,,Én is abban a véleményben vagyok, hogv az egyetemes felügyelői állás inkább az egyházi törvények végrehajtására van alkotva, a zsinat elnöke pedig a törvényeket alkotó testület tanácskozásainak a vezetője"33). A szlovenszkói ev. egyház alkotmánya szerint a zsinat tagjait a zsinatra ugyan az egyházi elnökség hívja egybe, de az alakuló gyűlést már nem ő, hanem a zsinatnak korra nézve legidősebb két tagja nyitja meg34). Az egyetemes egyházi és iskolai felügyelő bírói jogköre annyiban tágabb, hogy, mint az egyetemes törvényszék tagja s egyben társelnöke, jogegységi határozat hozatalánál is közreműködhet. (E. T. VIII. te. 27. §.) Erre akkor van szükség, ha ugyanabban a kérdésben akár ugyanaz a törvényszék, akár más — más törvényszék — ellentétes elvi alapon álló jogerős határozatot hozott. A jogegységi határozat a bíróságokra kötelező. Egyebekben jogköre hasonló a kerületi felügyelőjéhez. (E. T. VIII. tc. 23. §. 1-8. p.) Az 1921. évi szlovák ev. egyházi alkotmány szerint az egyetemes felügyelő nem elnöke a törvényszéknek, hanem az elnököt az egyházi és világi bírákból szabadon lehet választani35). Itt tehát a törvénykezés és a közigazgatás szétválasztása ténylegesen is végrehajtást nyert. Az egyet, felügyelő a theológiai bizottság, az egyetemes alapítvá nyi bizottság (E. T. VII. tc. 2. §.), alkotmány- és jogügyi bizottság, pénzügyi, nyugdíjintézeti, Luther Otthon Szemináriumi, adóalapi, nyugdíj államsegélyügyi és a Lutheránus Világszövetség magyar különbizottságának elnöke. Az egyetemes felügyelőnek hatáskörét az egyetemes gyűlés szabályrendeletben körvonalazta. Annak előrebocsátása után, hogy az egyetemes felügyelő feladatának akkor felel meg leginkább, ha kötelességének tartja az egyetemes egyház egysége érdekében való munkálkodást és annak minden egyháza között a jó egyetértésnek, szíves atyafiságnak és szeretetnek fenntartását, hatáskörét kettős felosztásban tárgyalja: a külső és belső viszonyt illetőleg: :'2) Az 1914—17. évi zsinattal kapcsolatban olyan kívánságok is elhangzottak, hogy a z-inat egybehívásának jogát a hivatalára nézve legidősebb püspökre és ker. felügyelőre kell ruházni. — Nóvák i. m. 71. 1. 13) Thébusz i. m. 109. 1. ;!4) Bruekner Győző dr.: A szlovákiai ág. hitv. ev. egyház alkotmánya. — Emlékkönyv az Ágostai Hitvallás négyszázados évfordulója ünnepére, Miskolc. 1930. 213. 1. ») U. a. u. o. :i6) Egyet, közgy. jk. 1875:2., illetőleg- 1918:5. pont. 58