Miskolci jogászélet, 1942 (18. évfolyam 4-10. szám)

1942 / 4. szám - A magyarországi evangélikus egyházfelügyelői intézmény eredete és egyházjogi jelentősége (Folytatás.)

felügyelőnek ebbeli joga csak subsidiarius lehet, annál is inkább, mert az egyetemes közgyűlés van hivatva hatáskörének megállapítására2"). Csak az egyházegyetem közigazgatására vonatkozó jogkör, amely kizárólag az ö kezében van, tekinthető döntő fontosságúnak. Emiatt hajlandó a felületes szemlélő a kyriarchikus túlsúlyt felfedezni az ev. egyház szervezetében, szem előtt tartva, hogy a dolgokat a maguk összességében kell szemlélni, nem pedig önkényesen kiragadva. Mint arra már rámutattunk, a paritás nincs megbontva ezzel, mert ugyanekkor az püspök egyházjogi állásának a megerősítésével az egyensúlyi helyzeten nem történt lényeges változás. Az egyetemes egyházi és iskolai felügyelő az egyház világi fejévé, vagy mint Kaas Ivor27) találó hasonlattal megjegyzi — a magyar ev. egyház élethoszsziglan megválasztott köztársasági elnökévé, egyszersmind kormányzójává lelt28). Az egyetemes közgyűlést, presbitériumot, zsinatot és egyetemes törvényszéket az egyetemes felügyelő és a hivatalára nézve legidősebb püspök hívja egybe, illetőleg azokon elnökölnek. A zsinat alakuló ülésén elnökölnek, a további üléseken csak az esetben, ha a zsinat elnökévé megválasztattak. (E. A. 179. §.) Az egyetemes közgyűlésen való elnöklésre vonatkozóan az egyetemes közgyűlés ügyrendje szerint29) a következő jogok, illetve kötelezettségek illetik meg az egyetemes felügyelőt. Az elnökség, illetve annak részéről rendszerint az egyetemes felügyelő nyitja meg és rekeszti be az üléseket, vezeti a tanácskozást, teszi fel szavazásra a kérdést és mondja ki a határozatokat. Az elnökség őrködik a csend és rend s a tanácskozási szabályok megtartása felett. Az elnökség a tárgyhoz szóihatás rendes jogán felül mindig szólhat s őt ebben sem a csend és rend, sem a tanácskozási szabályok meg nem tartása alapján tett felszólalásaiban, sem előterjesztésében gátolni, vagy beszédébe, vagy előadásába beleszólni nem szabad30). Ha az ülésben folytonos rendzavaró zaj és nyugtalanság lenne s az elnökség figyelmeztetései és rendreutasításai után sem állana helvre a rend és csend: az elnökség, illetőleg az ülési teendőket vezető tagja kijelenti, hogy az ülést föl fogja lüggeszteni. Ha erre sem állna helyre a csend és a rend, az ülést az elnökség, illetőleg annak azon tagja, amelyik szükségesnek véli, felfüggeszti, vagy aznapra bezárja, vagy az E. A. 22. és 23. §-ai szerint jár el. 2G) Zsedényi i. m. 615. 1. -7) Budapesti Hirlap, 1892. máj. 28. sz. — Kaas Ivor: „Evangélikus Zsinat" c. cikke. 2S) „Centralizációt és decentralizációi így egyeztettek össze. Papi túlsúlyt és világi túlsúlyt ekként zártak ki„ az eddigi ziláltság megszűnt és együntetüsége4" hoztak be." — U. o. E. A. 146., 149., E. T. 75., 77., E. A. 167., 178., E. T. 83., E. T. VIII. tc. 9. §§. 56