Miskolci jogászélet, 1942 (18. évfolyam 4-10. szám)

1942 / 4. szám - A magyarországi evangélikus egyházfelügyelői intézmény eredete és egyházjogi jelentősége (Folytatás.)

Szükség van ennek az intézménynek fenntartására azért is, mert ezzel megbomlanék a paritás s a hierarchia irányába tolódnék el az alkotmány. Mert bár az egyházegyetemnél a közigazgatás világi kézben van, ha a paritás elvét az egyes egyházkormányzati fokozatoktól elvonatkoztatva, függetlenül vizsgáljuk, azt kell látnunk, hogy az egyházegyetemnél a világi kézben levő csekély túlsúlyt kiegyenlíti az egyházkerületi fokozaton a püspöknél jelentkező hierarchikus túlsúly. Az egyetemes felügyelőnek az egyetemes egyház közigazgatásán felül eső képviseleti és kormányzó jogköre a paritás elvén csorbát nem ejt; az intézmény megszüntetése azonban már mélyreható változásokat hozna magával18). Fenn kell tartani ezt az intézményt azért is, hogy az egyház egyetemét érintő ügyekben való eljárástól a püspököket és lelkészeket megkíméljük, hogy minden idejüket a sok gondot és fáradságot igénylő pasztorizációra fordíthassák. A fenntartás mellett szól az is, hogy csak egy minden tekintetben tüggetlen személy tudja az egyház életében azokat a feladatokat ellátni, amelyeket az egyházkormányzat legfelső fokán el kell látni19). Különben is, — Bruckner Győző egyik egyházjogi szemináriumi beszédében kifejtette:20) „korunk helyzetadottságai, valamint az ev. egyház és állam mai viszonva kifejezetten megkívánják azt a céltudatos Kormányzati és képviseleti tevékenységet, amely az egyetemes egyházi és iskolai felügyelő munkásságában jelentkezik. Az egyetemes 1 elügyel ők egyébként minden esetben történelmi tradíciókkal rendelkező családok sorából kerültek ki s így lehetővé vált, hogy hatalmi súlyuk és befolyásuk révén, mint világi férfiak a politikai élet területein erőteljesen kifejezésre juttassák az ev. egyház jogos követeléseit." Az egyetemes felügyelőt az egyházegyetem összes egyházközségei 18) Zsedényi i. m. 615—616. 1. 19) Kiss Antal i. m. 155. 1. 20) Nóvák István: Az egyházjogi szeminárium első vitaülése. — Miskolci Jogászélet, XIII. évf. 2. sz. 76. 1. 21) E. A. 159—161. §§. vonatkoznak a választásra. — Az 1876. évi egyei, gyűlés 69. pont alatt a felügyelő választását a következőképen szabályozta: a) Az egyetemes felügyelői hivatal üresedése esetén a hivatalban legidősebb kerületi felügyelő végzi annak teendőit s. különösen az egyetemes felügyelői helynek választás útján való betöltése tekintetében püspök elnöktársával együtt a szükséges lépéseket megteszi. b) A választás egyházköz-égenként történik s minden anyaegyház annyi szavazattal bír, amennyi rendes lelkészi állomás van abban rendszeresítve. A 8 osztályú teljes gimnáziumok tanári-testületei 1—1 szavazattal bírnak. Az akadémiák tanárai azonban a gymnáziumok tanáraival gyakorolják szavazatukat, melyivei az akadémia kapcsolatban van. (Az önálló akadémia tanári testülete egy szavazattal bír.) Az összes szavazó egyházak és tanári testületek általános szótöbbségét nyert egyén az ev. egyház egyetemes felügyelője. Ha az első szavazás alkalmával az összes begyült érvényes szavazatok általános többségét senki sem nyerné el, akkor a legtöbb szavazatot nyert két egyén közt újabb szavazás törté54