Miskolci jogászélet, 1941 (17. évfolyam 1-10. szám)

1941 / 5. szám - Az új német alkotmány egyes alapelveiről

iiem is tud a német alkotmányjogi múltból kiindulni, ha jellemezni és magyarázni kívánja az új alkotmányjogi helyzetet. S a hajlékony alkotmányszemlélet kialakulására csak jellemző, hogy az új német alkotmányfogalom bemutatásánál az angol államélet alkotmányjogi múltjához nyul. Az angol alkotmányszemléletből pedig hangsúlyozottan azt a tényt emeli ki, hogy az angol alkotmányosság sohasem fektetett súlyt alkotmánykonstrukciók kiépítésére. így az új német alkotmányjognak sem célja egy irott normarendszer kiépítése. S az egyes alkotmányjogi törvényekből is a néphez kötött vezetésnek azon akarata tűnik ki, hogy az alkotmány organikusan teremtődjék a népi és az állami élet szükségleteiből21). De nagyon találóak Fortshoff fejtegetései is. Bírálata a weimári alkotmánnyal szemben szintén annak merevségében foglalható össze. Az alkotmány értékelésében is határozottan a történeti, hajlékony szempontokat helyezi előtérbe. Az alkotmányban ugyanis azt az erőt látja, amely megteremti és biztosítja egy nép vagy egy birodalom egységét. A weimári alkotmány racionalizmusában pedig épen azt a szellemi erőt látja, amely megakadályozza annak a szellemi hatalomnak a kifejlődését, amely a maga mythosával egyedül képes a nemzeti és birodalmi egységet biztosítani22). Held is megkülönbözteti az irott és nem irott alkotmányok csoportjait és az új német alkotmányt tudatosan sorolja a nem irott, hajlékony jellegű alkotmányok kategóriájába23). Köttgen szerint is, ha az új német állam alkotmányáról beszélünk, az alatt semmiesetre sem lehet formális alkotmány-cartát értenünk. Az alkotmány fogalmazásában elveti az állam és a nép valóságával dualisztikusán szembehelyezkedő tiszta normatív rend képét. Az alkotmányban nem is tényleges rendet lát. Abban inkább a megoldandó nemzeiti feladatok egy részét látja, amellyel nem bánhat a nemzet tetszése szerint, hanem a saját előfeltételei figyelembevételével kell azt tovább alakítania24). E fejtegetésekben, bizonyos homályos pontjai mellett is, igen sok értékes felismerés foglaltatik. így elsősorban annak a meglátását kell kiemel»ünk, amely az alkotmány szerepére és jelentőségére utal a nemzet életében. Az alkotmányfejlődéssel kapcsolatban pedig fontos az a felismerése, hogy az alkotmány fejlődése helyesen nem is lehet törvénynélküli s annak törvényszerűségeit a nemzet történeti rendjében és sorsában rejlő erőkben találja- meg. A hajlékony alkotmányszemléletet azonban teljes határozottsággal talán Huber képviseli. Szerinte a német birodalom új alkotmánya, amely a -weimári alkotmány helyébe lépett, kifejezetten „nem formális" alkotmány. Az új birodalomnak nincsen is alkotmánylevele. Mégis létező valóság az, mint a birodalom íratlan politikai alaprendje. S felismerhető az alkotmány azokból a szellemi erőkből, amelyek áthatják a német népet, abból a tényleges politikai formából, amelyben a politikai élet lejátszódik, felismerhető •égül azokból a törvényekből, amelyeket eddig az új birodalom megalkotott. 21) KoeJruetter Ottó: Deutsches Verfassungsrecht. S. 18—19. 22) Forsthoff Ernst: Der totale Staat, Hamburg 1933 S. 27. 23) Held Hermáim J.: Volk, Recht und Staat im Lichte deutseher Recateerneuerung, Berlin 1935 S. 25—26. 2*) Köttgen Arnold: Deutsche Verwaltung, Leipzig 1936 S. 16. 76