Miskolci jogászélet, 1941 (17. évfolyam 1-10. szám)

1941 / 5. szám - Az új német alkotmány egyes alapelveiről

mint politikumot, oda nem tartozó jelenséget tették félre. Statikusan gondolkodtak s az élet állandóan fejlődő folyamát az alkotmány betűk „Prokrustes ágyába" akarták kényszeríteni. Ezzel szemben a nemzetiszocializmus szerint nem az alkotmány betűit, hanem a nép élő követelményeit illeti az elsőbbség. Épen ezért az alkotmánynak annyira hajjlékonynak kell lennie, hogy a mindenkori nemzeti és politikai követelményeknek megfelelhessen12). Az új nemzetiszocialista alkotmány forrástana is tehát a fenti elveknek megfelelően alakul. A nemzetiszocializmus elveti a merev alkotmány rendszert és az alkotmány megismerésekor a törvény betűi mellett meríteni kíván a népi, világnézeti és politikai erők tényezőiből is, amelyek a politikai akaratnyilvánulás, a népi érzelem és jellem, valamint a szokásjog eresztékein keresztül érvényesülnek. Ezért az új német hajlékony alkotmányszemlélet kialakulásának útját kíséri az alkotmány forrásainak olyan meghatározása is, amely annak jogforrásait az alkotmánytörvények mellett a nemzetiszocialista munkáspárt programmjában13) és a nemzetiszocialista államvezetési gyakorlat szokásjogában ismeri fel14). Az alkotmánytörvények kérdésében is az új német hajlékony alkotmány szemlélet kialakuló volta mellett bizonyít, hogy az új német jog alkotmánytörvény alatt korántsem ért merev alkotmánytörvényt, A nemzetiszocializmus alkotmánytörvényeinek a megváltoztatása ugyanis nincs semmi megnehezített formához kötve. Az új német jj]og nem is ismeri az alkotmánytörvény és a törvény közötti fogalmi megkülönböztetést sem. Amikor tehát a német irodalom szereti a már eddig meghozott alkotmányjogi törvényeit alaptörvényeknek nevezni, ez alatt sem ért mást, mint annak a hangsúlyozását, hogy ezek a törvények pilléreit képezik az új német állami rend és épület kialakulásának. Arra ugyanis ismételten hivatkoznak a némeit alkotmányjogászok, hogy ezekkel a törvényekkel nem kívánják) megmerevíteni a német nemzetiszocialista alkotmányjogot. Ilyen értelemben hangsúlyozza Koellreutter is, hogy az új német alkotmánynak organikusan kell a német állami és nemzeti élet szükségletei szerint fejlődnie15). Pfundtner is erre a szempontra utal, amikor azzal bírálja a weimári Németországot, hogy szükségtelenül és a német nemzettől idegen módon fektette le alkotmányjogi elveit, — egy törvénytechnikai szempontból talán használható, — de minden fejlődést megakasztó alkotmánylevélben. A nemzetiszocialista állam újjáépítése ezzel szemben csak az élő fejlődés útján lehetséges szerinte16). A hajlékony alkotmányszemlélet kialakulásával szemben bizonyos jelenségek arra is mutatnak azonban, hogy a német államiságnak a hajlékony 12) Nicolai Helmut: Nationalsozialismus und Staatsrecht. Vgl. Die Venvaltungs•íkademie Berlin. Berlin Bd. 1 Gr. 2 Beitrag 14 S. 13—15. 13) V. ö. Prograimm der Nationalsozialistiechen Deutsohen Aibeiterpartei. Vom 24 Február 1920. 14) Pfundtner Hans: Die Quellén der geltenden Verfassung. Vgl. NS. Handbuch. für Recht und Gesetzgebung, München 1935 S. 308. 15) Koelreutter Ottó: Deutsches Verfassungsrecht. S. 18. 16) Pfundtner Hans: Id. mű. S. 307. 74