Miskolci jogászélet, 1941 (17. évfolyam 1-10. szám)

1941 / 4. szám - A Szent Korona Ügyésze. Az általános közérdekképviselő kérdéséhez

nem: a tárgyi értelemben felfogott jogrendben megjelenő államérdek védelmére mindenki hivatott: minden néptársnak joga van a visszásságokra utalni és felülvizsgálatukra törekedni39). A közösségi tagoknak a köz iránt való érdeklődése azonban hol lanyhább, hol elevenebb: a lankadás nélkül való állandóságot csak az intézményes közérdekképviselet biztosíthatja. Az államélet egy vonatkozásában meglehetősen általános a közérdekképviseiet szervi érvényesítése: a bűnügyi üldözés közvádlójára utalunk itt. Ennek az intézménynek a jogi felépítéséből azonban sokszor — sőt szinte általánosan — hiányzik egy igen fontos elem: a iközösségi és helyes értelemben felfogott állam-érdek ellentétességének téves feltételezése folytán a függetlenség. Nemcsak a tekintélyt biztosító korra hivatkozhatás végett utalunk ismét Báhr-re, aki az ügyészi függetlenség egyik ,első szószólója volt, hanem azért is, mert nagyon helyesen felismerte azt, hogy az ügyészi működés tere, a bűnüldözés végeredményében tárgyi (jogrendvédelem40). S hogy az ügyészi függetlenség követelése nem túlfeszített elvi követelmény, ami semmiféle gyakorlati formában nem volna megvalósítható: csak azokra a mély fejtegetésekre utalunk, amelyekkel néhány év előtt a legfelső magyar ügyészi tiszt betöltője, Finkey FeTenc koronaügyész az ügyészi függetlenség mellett állástfoglalt41). * A meggyőző okcsoportosítások sokszor feleslegessé teszik a végső konklúzió kifejezett levonását (s vájjon melyik okfejtés nem tart igényt erre a büszke lehetőségre?). Ezért úgy gondoljuk, hogy amikor a közérdekű tárgyi jogrend-védelem gondolatának a magyar jogélet terén való intézményes, szervi biztosítására térüník át, szinte magától adódik a következtetés, ami egyben bőséges tartalmat kifejtő válasz a jelen fejtegetések cím-megjelölésére is. A fentiekben persze csak külföldi példákra utalhattunk az intézményes felügyeleti jogvédelem gyakorlati megvalósítása tekintetében és a külföldi példákkal szemben gyakran óvatosságra intenek különböző megfontolások. Ezek egyik legfontosabbikái mindenesetre a nemzeti jogfejjlődés sajátossága, amely esetleg új utak vágását kívánja meg, akkor is, ha másfelé, de idegen tájak irányában a kitaposott út kényelmessége csábít. A tekintetben azonban nincs semmi kétségünk, hogy a magyar népi jogfelfogás számára a jogvédelem gondolata legalább oly fokban általános belső szükség39) Böttcher, Conrad: Wahrung staatlicher Interressen. (Böttcher—Merkel—Müllensiefen .Kartei-Handbuch des Wirtschaftsrechts, Stuttgart 1935— 1941.) Kriegswirtschaftliche Tagesfragén 268. é0) Báhr 182. "") Finkey Ferenc: Ügyészi függetlenség és anyagi igazság. Budapest, 1936. (Különlenyomat a Budapesti Szemle 1936. decemberi füzetéből.) — Legutóbb is: Finkey Ferenc: Vargha Ferenc emlékezete, Budapest, 1941., (különlenyomat a Magyar Jogászegyleti Értekezések és egyéb Tanulmányok 1941. januári számából,) különösen 27. L 61