Miskolci jogászélet, 1941 (17. évfolyam 1-10. szám)

1941 / 4. szám - A Szent Korona Ügyésze. Az általános közérdekképviselő kérdéséhez

jes kihangsúlyozása ellenére az ügyészi (és ügyvédi) intézményt a középeurópai fogalmak szeirint nem ismerte28). Ennek ellenére a felügyeleti jogvédelem és az általános hatáskörű közérdekképviselő szinte elméleti tisztaságú intézményét fejlesztette ki a justitieombudsman29) alakjában. A több ízben — és közöttük 1915-ben is — módosított 1809 június 6-i alaptörvény 96. §-a értelmében minden országgyűlési ülésszak két, jogtudásáról és kiemelkedő tisztességéről közismert férfiút tartozik kijelölni, az egyiket igazságügyi-, a másikat katonai meghatalmazottul, hogy azok az országgyűlés megbizottjaiként a ház által mindkettejük részére Iklülön alkotott ügyrend szerint felügyeljenek a törvények és alkotmányszabályok betartására. Az igazságügyi meghatalmazott kötelessége különösen az, hogy az illetékes bíróság előtt bevádolja mindazokat a tisztviselőket és közalkalmazottakat, akik pártoskodásból, elfogultságból vagy más egyéb ok miatt törvékiyteljlentséget' követtek el vagy .elmulasztották hivatali kötelességeik hű teljesítését, — miközben őt az a felelősség és kötelesség terheli, mint ami a törvényekben és jogszabályokban általában a közvádló (aktor) tekintetében van megállapítva. Az idézett alkotmányszövegben felhívott — 1915 május 14-én kelt — ügyrend 1. §-a 1. bekezdése szerint az igazságügyi meghatalmazott feladatát képezi az, hogy általános felügyeletet (en állmán tillsyn) gyakoroljon a törvények-, alkotmányszabályok- és ügyrendi utasításoknak bírák(!), hivatalnokok és közszolgálati alkalmazottak által való alkalmazása felett azért, hogy ha ezek a hivataluk gyakorlásában elfogultságból, pártoskodásból vagy más ok miatt törvénytelenséget követtek el vagy hivatali kötelességeik teljesítését elmulasztották, a törvény rendelkezései szerint vádolja vagy vádoltassa be őket az illetékes bíróság előtt. A 2. §. értelmében különösen ügyelni és megtorlás tárgyává kell tenni azokat a bírák és más közalkalmazottak által elkövetett 28) Engströmer, Thore: Das schwedische Prozesswesen. (Uppsala Universitet Arsskrift 1935. 11.) Uppsala, 1935. 4—7., valószínűen az egész (történeti) svéd jogfejlődést erőteljesen befolyásoló angol mintakép hatása alatt, amely — köztudomásúlag — szintén nem ismeri a középeurópai ügyészfogalmat; v. ö. erre Csiky János: Egy állam — ügyészek nélkül. Jog 1938. V. 128—144. — A svéd közvádképviseletre vonatkozó reformtörekvésekre lásd: Schinnerer, Erich: Wirkungslkreis und Organisation der Staatanwaltschaften, Berlin, 1938. 38—43., — továbbá Stevnik, Ruben: Polis- och aklagarevásen, Nássjö, 1927. 75. kk., — a polgári és büntetőeljárás közösségét továbbra is fenntartó eljárásjogi reformról: Schneider, Herbert: Der Zivilprozess im neuen amtlichen Entwurf des sehwedischen Prozessgesetzes. Zeitschrift für deutschen Zivilprozess 1939. 62. Bd. %. Nr. August, továbbá: Processlagberedningensförslag till rattengangsbalk. Stockholm, 1938. I—III. 29) Ejtsd: „jüszticieombüdszman". Általában rövidítve „J. 0."-val jelölik, míg az intézmény párdanabja, a „militieombudsman' (milicieombüdszman) rövidítése ,,M. O.". Az elnevezés osak nehézkesen fordítható le, érdekesen ma,gia Reuterskjöld is németül „Justizanwalt"-nak, illetve „Milizanwalt"-nak fordítja — Rechtskontrolle 2. — Az „ombud" szó maga megbízottat, meghatalmazottat, képviselőt jelent. 57