Miskolci jogászélet, 1941 (17. évfolyam 1-10. szám)

1941 / 1. szám - Büntető igazságszolgáltatásunk az utolsó években és kríminalpolitikai teendőink

A családi állapot kriminogén hatását illusztráló számok Szlovákiában, de főként Romániában arról tesznek tanúságot, hogy ott a nöüenek és hajadonok bűnözése, összehasonlítva azt a házasok bűnözésének nagyságával, rendkívül alacsony. A contrario itt — talán joggal — arra is következtethetünk, hogy ezeken a területeken a házasok bűnözése elég magas. Ilyen jelenségekkel a legutóbbi években több helyütt lehet találkozni és magyarázata ennek az, hogy lévén a házasoknak a gondja több, hiszen nekik családról is gondoskodni kell és figyelembe véve a gazdasági téren mutatkozó bajokat, elsősorban éppen a házasok gazdasági helyzetén kellene segíteni és kereseti lehetőségeiket kellene javítani. Általános jellegű szociálpolitikai intézkedések, mint például munkabérminimumok megállapítása mellett az állam a lakosság ezen rétegeinek például erősen degresszív megadóztatása útján tudna jótékony hatást gyakorolni. A házasok kriminalitását tudvalevőleg sok helyütt az aránylag legrosszabb gazdasági helyzetben levő fiatal házasok fokozottabb kriminalitása szokta erősen növelni. Tehát ezen fiatalok exisztenciájának megalapozását kellene megkönnyíteni; ezt a célt szolgálják azok a közület által adott kölcsönök, amelyek visszafizetése megfelelő gyermekáldás esetén egészben vagy esetleg részben elengedhetővé válik. A fiatalabb korban levőknek boldogulását azonban előmozdítaná az olyan sokat kárhoztatott álláshalmozásoknak radikális megszüntetése is. Míg általában a tapasztalat szerint a család körében való élés, elsősorban tehát az a körülmény, hogy valaki házas, az illető kriminalitására kedvező hatást gyakorol, addig, amennyiben a házasok rossz gazdasági viszonyok között élnek, ez a tény bűnözésük méretét hátrányosan fogja befolyásolni. Minálunk, főként a felszabadult területeken, egyebek közt például az ú. n. önállósítási alapból adott kölcsönöknek engedélyezése által lehetne ezen a téren eredményeket elérni. Ezekkel a tényekkel összefüggően magyarázhatók meg talán a két nemnek bűnözésében mutatkozó eltérések is, amelyeket e helyütt, a női nem kisebb kriminalitását véve kiindulási pontul, különbségi koefficiensekkel akarunk szemléltetővé tenni. Nők Férfiak Magyarország 1928/32 100 397 Szlovákia 1928/31 100 364 Románia 1931/32 100 827 A nem-házasok kriminalitására vonatkozó Romániában rendkívül alacsony szám arra enged következtetni, hogy ezeknek tetemes része kriminális szempontokból nagyon védett, kedvező viszonyok között él; ez a helyzet valószínűleg elsősorban éppen a nőkre, a hajadonokra vonatkozólag foroghat fenn. Ezt az okoskodásukat alátámasztják az előbb felsorakoztatott számok is. Amíg nálunk és Szlovákiában 5