Miskolci jogászélet, 1941 (17. évfolyam 1-10. szám)

1941 / 3. szám - Kriminalpolitika

szonyainak mostoha volta könnyen azzal a következménnyel járhatnak, hogy a kezdethen kizárólag csak gazdasági jellegű ellentétek utóbb politikai térre siklanak át és szélesednek ki. A háborúkat, főleg vesztes háborúkat követő, politikailag feszült időkben mutatkozó általános elégedetlenség különösen kedvez az olyan kirobbanásoknak, amelyek a kriminalitásnak elképzelhetetlen méretű emelkedését idézhetik elő. A munkások viszonyainak helyes szociálpolitikai alakítása, munkásjóléti intézmények létesítése lesz e tekintetben nemcsak a leghelyesebb szociál-, de egyben a legjobb kriminalpolitika is. 11. Azt már láttuk, hogy az idegen környezetben való élés előmozdítja és fokozza a kriminalitást. A contrario folyik, hogy amenynyiben az egyén tartózkodási helyén már hosszabb idő óta él, ez kriminális megnyilatkozásaira jótékony hatással van. A törekvésnek tehát — kriminalpolitikai szempontból — oda kellene irányulnia, hogy az emberek lehetőleg egy helyen telepedjenek meg, mentől kevesebbet vándoroljanak, helyhez köttessenek, hogy mentül huzamosabb ideig éljenek egy helyen. Az ilyen célkitűzések és törekvések támogatására több szociálpolitikai elgondolással találkozunk. Nem régen még csak a jobbmódúaknak adatott meg, hogy esetleg kisebb terjedelmű, de saját házukban lakhassanak. Ma a birtokpolitika mindinkább keresi és meg is találja annak eszközeit és módját, hogy a lakosságnak mentül szélesebb rétegei bármilyen szerény, de saját otthonukban lakhassanak. Nemcsak mezőgazdasági lakosságunkat igyekszünk ilyen módon földhöz juttatni és helyhez kötni, hanem a város lakosságát, annak kevésbbé módos rétegeit is; a rendezett gazdasági viszonyok közt élő munkásoknak alkalmat kellene adni, hogy ilyen úton szerény, de saját otthonhoz juthassanak; ha ott akármilyen szerény keretek közt még saját kis konyhakertjüket is művelhetnék szabad idejükben, ez által közülük sokat el lehetne vonni a korcsmázástól is. Kézenfekvő, hogy ilyen szociálpolitikai törekvés kriminalis téren is rendkívül jótékony hatást gyakorolna. 12. A különböző helyek és vidékek kriminalitása közt mutatkozó eltérések onnan is erednek, hogy eltérők a kriminalis megnyilatkozásokat előmozdító, illetve ellensúlyozó intézkedések és rendszabályok. Az utóbbiakat, a kriminalitást ellensúlyozó intézkedéseket kriminalpolitikai szempontból többnyire alakítani tudjuk. Közismert, hogy a nagy városoknak rendőrségi intézményei mindenütt fejlettebbek, mint a községekben. Ha például nálunk e téren sorrendet akarnánk felállítani, úgy első helyre a főváros, Budapest, azután a nagy törvényhatósági városok, majd a kisebb városok kerülnének sorra, végezetül a nagy- és kisközségek következnének. Azonban nemcsak a rendőrségi, hanem egyéb szociálpolitikai 40