Miskolci jogászélet, 1941 (17. évfolyam 1-10. szám)

1941 / 3. szám - Kriminalpolitika

más jogterületeken található reformmozgalmakat is és azokkal foglalkozva, figyeli és vizsgálja azok eredményeit és az újonnan keletkezett intézményeik gyakorlati értékét is. Egyben azonban keresj azokat a szociálpolitikai reformokat is, amelyeknek segítségével legalább is csökkenteni lehetne a kriminalitást és enyhíteni lehetne annak irányzatát. Éppen ez a kettős feladat teszi tulajdonképpen lehetővé, hogy a kriminalpolitika körében végzendő munkát: az elméleti vizsgálódásokat, de a kriminalpolitikai teendőket is ketté oszszuk. A kriminalpolitika feladatainak ilyen ketté osztása azután a következő megállapításra ad alkalmat. A kriminalpolitika feladatai és teendői a megvitatandó és megreformálandó jogintézmények tekintetében meglehetősen megcsappantak. A 19. század végén és a 20. század első évtizedében a büntetőjogászok egymással versenyre kelve igyekeztek újabb és újabb jogintézmények kidomborításával, tökéletesítésével és propagálásával a kriminalitás elleni harcban sikra szállni. Az akkor kétségtelenül elért eredmények, például a fiatalkorúak büntetőjogának átalakítása, a büntetés végrehajtásának feltételes felfüggesztése, a rövidtartamú szabadságvesztésbüntetések kiküszöbölése stb., — mind jelentősen hozzájárultak a kriminalitás elleni harcnak eredményességéhez. Azonban sajnos a kriminalitás elleni küzdőtér másik felén, a szociálpolitikai reformok tekintetében mulasztások történtek. Hogy a bűnözők egyes kategóriáival, például a visszaeső, a megrögzött bűntettekkel szemben a küzdelem nagyon sok helyütt kevésbbé eredményesen alakult, ezt javarészt a kriminalitás mélyebben fekvő okainak fel nem ismerésével, kevésbbé hathatós ellensúlyozásával vagy az ellene való harcnak teljes elmaradásával kell magyarázni. Úgy látszik, hogy azok, akikre a szociálpolitikai teendők és feladatok intézése várt, kevésbbé érezték át ezeknek horderejét. Ennek következménye az, hogy a jelenben főként ilyen szociálpolitikai elgondolásoknak és célkitűzéseknek a valóra váltása fontos és sürgős. A szemügyre veendő problémákat is ilyen két csoportba osztva óhajtjuk megtárgyalni, mindenütt természetszerűen csak néhány szempontra utalva. I. 2. A büntetőjogi szabályok megállapításával, a büntetőjogi intézmények megalkotásával kapcsolatosan általánosságban csak néhány jelenségre és azzal kapcsolatos teendőkre akarnánk reámutatni. így például azok, akik ezzel a problémával komolyabban foglalkoztak, majdnem egyetértően reámutatnak arra a kriminalpolitikai szempontból teljesen tarthatatlan állapotra, hogy a büntetőjogi tényálladékok és szankciók száma a legutóbbi évtizedekben, de különösen a legutolsó években hatványozott mértékben, annyira megnőtt, hogy ez a büntetőjogi szabályok tiszteletben tartását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. Már az 1914—18. évi világháború során indította ez a tény a német szövetségi tanácsot arra, hogy 1917 jan. 34