Miskolci jogászélet, 1941 (17. évfolyam 1-10. szám)

1941 / 1. szám - Büntető igazságszolgáltatásunk az utolsó években és kríminalpolitikai teendőink

általánosságban, Sés pedig olyképpen, hogy azt figyeli, hogyan oszlanak meg egymás közt százalékosan ezen jellegzetes bűncselekmények bűnözési arányszámai; a bűnözési arányszámok természetszerűen 100,000 büntetőjogilag felelősségre vonható egyénre vannak kiszámítva. Ezen bűnözési arányszámok az úgynevezett jellegzetes bűncselekményekre vonatkozólag hazánkban, Szlovákiában (amelyre vonatkozólag a csehszlovák bűnügyi statisztika az adatokat elkülönítve adta közzé, amely tény a mi vizsgálódásainkat megkönnyíti) és Romániában a következően oszlottak meg százalékosan az alább jelzett évek átlagában: Gyilkosság, Szán dó- Erőszakos Lopás Rablás Csalás Okiratszándékos kos testi nemi hamisítás emberölés sértések közösülés Magyarország 1928/32 14 32.6 1.3 51.5 0.4 10.4 2.7 Szlovákia 1928/32 0.3 24.2 0.5 63.4 0.3 9.9 1.4 Romániai 1931/32 1.0 18.2 1.5 70.2 0.6 5.8 2.7 Összehasonlítva a három jogterület kriminalitását, mindenekelőtt megállapíthatjuk, hogy nálunk aránylag nagyobb az élet és testi épség ellen irányuló szándékos kriminalitásnak a százalékos része. A magyarázat kézenfekvő: népességünknek temperamentumosabb vérmérséklete esik e tekintetben döntően latba. Az erőszakos nemi közösülésnél is alkalmasint ugyanezek a körülmények idézik elö az eltéréseket; Romániában azonban az alkoholfogyasztásnak nagyobb mérve lehet e tekintetben hatással és emelte a számokat. Ugyancsak elsősorsan a népnek jellembeli tulajdonságai, de emellett aránylag rendezettebb gazdasági viszonyok is, idézhették elő azt a jelenséget, hogy nálunk jóval kisebb a1 lopásokra eső kriminalitásnak százalékos része, mint Szlovákiában, de különösképpen Romániában. A csalásra eső magasabb számokat minálunk az itteni jobb művelődési viszonyoknak tulajdoníthatjuk; hiszen kézenfekvő, hogy csak a műveltebb, de egyben intelligensebb egyén képes ilyen bűncselekményeket elkövetni; a magasabb kultúrának e tekintetben káros hatása ez irányban szemmelláthatóan mutatkozik. Az okirathamisításoknak Szlovákiában alacsonyabb százalékos részét az ottani több analfabétával, Romániában pedig az analfabéták magas száma ellenére az e tekintetben gyakrabban mutatkozó bűnözési lehetőségek (közéleti visszaélésekre kínálkozó sokkal több alkalom) magyarázhatják. Feltételezve, hogy a két szomszédos állam ebbeli viszonyai annak idején a hozzánk visszakerült területrészeken annyira-amennyire hasonlóan alakultak, kell, hogy ezek a tények bennünket bizonyos kriminálpolitikai konzekvenciák levonására késztessenek. A legelső és legsürgősebb teendő talán az volna, hogy minden 2