Miskolci jogászélet, 1941 (17. évfolyam 1-10. szám)

1941 / 2. szám - A magyarhoni ev. egyetemes egyház 1934-1937*ben tartott novelláris zsinata és joganyaga

an,n?,k megtartását követelték azok a mindennap érzett hiányok, anomáliák, melyek a zsinattartás gondolatának szülői is voltak s így egész bizonyos volt, hogy az egyház módot fog keresni, mert módot is kellett keresnie, ezeknek a megszüntetésére. Ezek megszüntetése csak zsinaton volt lehetséges. A zsinat gondolata bennélt a lelkekben. Napról-napra égetőbben jelentkezett. A református egyház is megalkotta új törvénykönyvét. így nem véletlen, sőt az utóbbi évek nehézségeinek ismeretéből önként folyik, hogy az 1933. évi egyetemes közgyűlés elfogadta a bányai egyházkerület indítványát s a gazdasági viszonyokra való tekintettel novelláris zsinat összehívását határozta el.21) Ebben az évben különben is erősen fellángolt az érdeklődés s egymásután érkeztek a zsinat összehívását sürgető, megindokolt felterjesztések,22) észrevételek, javaslatok, s érkeztek nagy számban önálló indítványok, elgondolások is.23) kaját de a legnagyobb pénzkiméléssel. „A közgyűlés a zsinattartást bizonytalan időre1 elhalasztja, régebbi határozatait megújítja és az elnökségnek adott utasításokat; a bizottságokat utasítja, hogy költségkíméléssel folytassák munkájukat s tegyék tárgyalás tárgyává egy novelláris zsinat kérdését is; végül kimondja, hogy a takarékosság keresztülvitelére, takarékossági bizottságot szervez, amely, az összes szempontokat figyelembevéve, tegyen javaslatot a közigazgatás olcsóbbá tétele tekintetében." Z1) L. Az 1933. évi egyetemes közgyűlés jkv. 6. p. A bányai egyh. ker. 1933 szept. 28-án tartott közgyűlés jkv. 6. p. „Felkéri alz egyetemes közgyűlést, hogy egy novelláris intézkedésekkel foglalkozó zsinat egybehívása iránt sürgősen intézkedjék." 22) Drbv.: „Zsinat és anyagi romlás" c. c: Egyházközségeink nehéz anyagi helyzetben vannak, de ezen nem lehet azzal segíteni, hogy megvonjuk és >apaszszuk a költségeket, mert ez visszafejlődésre fog vezetni, hanem más módot kell találnunk költségeink előteremtésére. Szabályrendelettel ezt elintézni nem lehet. A zsinat összehívása tehát elodázhatatlan, mert nem engedi az egyház léte. Pénzkérdést itt nem szabad felhozni. Az Evangélikus Élet vállalta, hogy leközli az észrevételeket, így kellene a közvéleményt kialakítani. Akkor azután a bizottságnak csak rendszerbe kellene foglalni a felmerült kérdéseket. így sok időt és pénzt takarítanánk meg. Minden körülmények között meg kell találni a zsinat előkészítésének és tartásának módját. — Evangélikus Élet, 1933. I. évf. 22. sz. 2. 1. 23) L. Dr. Benczúr Vilmos: „A sanctió hiánya." Evangélikus Élet, 1933. I. évf. 4. sz. 2. 1. Dr. Tepliczky Aladár: „Jegyzetek az egyházi alkotmány módosításához" Evangélikus Élet, 1933. I. évf. 4. sz. 3. 1. Gaál József: „A tizenegyedik paragrafus" Evangélikus Élet, 1933. I. évf. 5. sz. 4. J. Dr. Viczián Dezső: „Egyház alkotmány és egyház.' Ev. Élet, 1933. 8. sz. Dr. Viczián Dezső: „Egyház alkotmány és az államhoz való viszonyunk." Ev. Élet, 1933. I. évf. 9. sz. 2. 1. 22