Miskolci jogászélet, 1941 (17. évfolyam 1-10. szám)

1941 / 10. szám - Az állameszmék hatása a büntetőjogra

folyást fog gyakorolni, esetleg újabb tényálladékok megkonstruálására fog vezetni. Az individualizmus ezzel szemben a büntetőtörvényekben lefektetett szabályok által az egyénnek egyben bizonyos mozgási szabadságot is kíván biztosítani, hiszen, amint mondani szokták, a büntetőtörvény a bűntettesek „magna chartá"-ja, tehát eleve kizárja a büntető szankciók kiterjesztését. A bűnösség kérdésében is különbségek fognak adódni. Míg az univerzalizmus a felelősségre vonandó egyén bűnösségének az elbírálásánál hamarább fogja annak a közösségek eszméi, érdekei és javaival szemben táplált beállítottságát szemügyre venni, cselekményének társadalomellenességét fogja kutatni és ennek a kérdésnek az elbírálása alapján fogja bűnössége fokát megállapítani, — addig az individualizmus merőben a. tények vizsgálatára fog szorítkozni és az esetet az egyén szempontjából értékeli, individualetbikai alapon ítéli meg a bűnösség kérdését. Tehát míg az univerzalizmus alapján álló közületek többnyire inkább fognak hajlani a szubjektivizmusra, addig az individualizmus inkább fog kedvezni az objektivizmus irányzatának. A beszámítás kérdésében viszont az individualizmus fog valószínűleg a hatásosabb védelemre törekedni, tehát a kétes esetekben, mint például a korlátolt beszámításu egyénekkel szemben hatásosabb védelmet követel, mert hiszen az ilyen bűnelkövetők részéről sokkal inkább várható támadás az egyénnel, mint a közülettel szemben. 4. Szemügyre kell vennünk még azt! is, hogy a két alapvető állameszme, az univerzalizmus, illetve individualizmus gondolatkörében mutatkozó és a jelenben megvalósuló és már említett változatok: eseteiben büntetőjogi szempontokból milyen eltérések és kihatások jelentkezhetnek. Az univerzalizmus eszmevilágán épül fel lényegileg az új olasz büntetőjog;15) belevegyülnek azonban abba a kollektív ideológiából való gondolatok is.16) A olasz büntetőjog az egyént alárendeli az államnak, de nem olyan fokban, hogy kiküszöbölendőnek tartotta volna a büntetőjogból a „nulhun crimen sine lege" elvet, amelyet az 1930 okt. 19-iki büntetőtörvény kifejezetten magáénak vall és aminek folytán analógia alkalmazásával új tényálladékok konstruálása eleve ki van zárva. A büntetés célja a megtorlás, amely az általános megelőzést szolgálja; a büntetés, a represszió eszközének a kiválasztásánál a bűntettes társadalmi veszélj'ességét ikíívánja figyelembe venni. A nacionalizmus alapgondolatán épülvén fel, jeligéje, hogy mindent a köz érdekeinek szemmel való tartása mellett kell intézni, aminek egyik következménye, hogy az ál15) Heller, Erik, Büntetőjog és világnézet, Magyar jogászegyleti Értekezz srk, 9(1941.). évf., 1. szám, 130. old. 16) így Irk is Az individualizmus és kollektivizmus gondolatköre a büntetőjogban, Pécs, 1933, 13. old. Ugyanitt találjuk a szovjet büntetőjognak ,i mi szempontunkból való részletes bírálatát is; a szovjet büntetőjogra vonatkozólag lásd még :Gallas, Wilhelm, Kriminalpolitik und Strafrechtssytematik mit besonderer Berüoklsichtigung des sowjetrussischen Rechts, Berlin, 1931. Lásd még: Vabres, Donnedien de, La crise moderné du droit pénal, La politique criminelle des états autoritaires, Paris, 1938. Az olasz fasiszta büntetőjogra vonatkozólag lásd: Rocco, Alfredo, La Réforme Pénale Fascista, Varsovia, 1929, — valamint): Az olasz büntetőtörvénykönyv, magyarra fordította ós bevezetéssel ellátta Angyal Pál és Rácz György, Budapest. 1937. 150